Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 82 e — doltak, hogy »a forradalmi vágytól elragadtatva a veres zászlót a kolostor főajtajánál kitűzték és viseletök által tanítványaiknak botrányul szolgáltak.« Oaal Eduárd a főigazgatót szólította fel, hogy az apátnál eszközölje ki a négy tanár visszahívását és zárdai fegyelem alá vonását. Később Gaal utóda, Heringh Ignác, fejérmegyei és városi cs. biztos, a feljelentést oda módosította, hogy Mezner és Szvorényi az ellenök emelt vádra nézve magukat hiteles bizonyítékokkal igazolva, csak Fordermeyerre és Kollerre alkalmaztassék az ítélet; a főigazgató egyúttal arra kéri az apátot, hogy ezek helyébe »lojális politikai gondolkozású és a tanítói hivatalra alkalmatos tanárokat« küldjön.

1) A tanári kart teljesen kicserélték, valószínűleg felsőbb rendeletre, kényszerítés útján. Legalább is erre enged következtetni azon néhány sor, mely az egyik hivatalos könyvben az 1849—50. iskolai év elején olvasható: »Az utókort majd a hű történeti lapok fogják elvezetni azon okokra, melyek következtében oly hallatlan változás történt ezen intézet tanító személyzetére nézve, hogy a voltak közül egy sem maradt meg.«

2) Szomorú sors ez a nemzeti szabadság bátor harcosaira, de nyugodt lélekkel fogadták a meg nem érdemelt ítéletet. A Bach-korszakban ismét a magyarság, a nemzeti nyelv létkérdése állítja csatasorba a nemzeti ügy katonáit. Az osztrák invázió a nemzetiség letörésére minden eszközt felhasznált — de sikertelenül. 1852. márc. 25-én eltiltják a szallagok ( >betyár jelek«) viseletét azon megokolással, hogy »most, miután a lázadási düh az ily feltűnő jegyeket izgató, pártos cégérként kizsákmányolta, most, midőn a lázadási sebek még vérzenek s a béke és nyugalom után sóvárgó lélek féltékenyen s gyanakodón szemléli a gyászos mozgalmakból átszivárgó kárhozatos jeleneteket, minden szembetűnő különös divat, — habár távol is minden incselkedő s ingerlő gonosz szándéktól —, megrovást érdemel.«

3) Albrecht, kormányzó főherceg, megkívánja azt, hogy a tanárok egyenruhában ne tartsanak előadást, Kossuthféle kalapot ne viseljenek.

4) Nem volt elég az, hogy a cs. kir. iskolakönyv-kiadóhivatal által közrebocsátott könyvek címlapján a császári sas díszelgett, hogy a nyomtatványok címlapját a császári sassal kellett felékesíteni,

5) 1855. aug. 28-án azt is elrendelik, hogy nevezetesebb alkalmakkor, iskolai ünnepélyeken, főképen a császár születés- és névnapján az osztrák himnuszt énekeljék, mert ez ébreszti fel »az egyesített osztrák császárság iránti szeretetet,«°) a Szózat nyilvános eléneklését azonban a >tüntetési viszketeg* kiirtása céljából 1862. máj. 28-án a helytartótanács eltiltotta.

1) 1) Gimn. irattár. 1849. okt. 16. — Zirczi Ívtár. C. 2827 ; C. 2828. 2) Protocollum. 3) Gimn. irattár. <) Gimn. irattár. 1852. máj. 25. és 1853. ápr. 9. s) Gimn. irattár. 1856. okt. 30. és 31. «) U. az. 7) U. az. — Jegyzők. 1862. júl. 25.