Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 63 e — 1891-ben Sz. Alajos 300 éves jubileuma; 1896-ban Sz. István-napi ezredéves jubileum, mellyel XIII. Leó pápa Székesfehérvárt, mint dicső szent királyunk temetkező helyét, hajdan az ország koronázó városát kitüntette; 1898-ban a ciszt. rend 800 éves fennállásakor; 1899-ben Jézus szentséges Szívének jubileuma; 1900-ban a magyar kereszténység nagy jubileumi ünnepe;

1) 1913-ban az egyetemes egyház Konstantin-ünnepe), melyek az Egyház által elrendelt ájtatosságok elvégzésével a katli. érzés megerősítésére, a kath. öntudat kifejtésére szolgáltak. A vallásgyakorlatnak másik fontos része: a szent gyónás- és szent áldozáshoz való járulás, mely a lélek megtisztítása, az erények meggyökereztetése által a ker. jellem kialakítását hathatósan elősegíti. A tanuló ifjúság évenként többször gyónt és áldozott. A szent gyónások száma hol több, hol kevesebb volt. Eleinte 1850-ig havonként, ettől kezdve hatszor, ötször, négyszer, 1875-től háromszor, 1896-tól ismét négyszer, 1898-tól ötször, 1900-tól pedig hatszor járultak a töredelem szentségéhez és vették magukhoz az angyali eledelt.

2) A hat vasárnapi ájtatosság Sz. Alajos tiszteletére évtizedek óta dívik az ifjúság körében. A hitigazságok újólagos, tüzetes megvilágítására, az erkölcsi parancsok megtartására ösztönző buzdításokul szolgáltak a vasár- és ünnepnapi szentbeszédek és hitelemzések (katekézis.) A szentbeszéd a 10 órai szent misét megelőzte, illetve 1869-től a 1/

28 órait követte. 1875-ig két teremben tartották és megelőzőleg Kempis T. »Krisztus követésé«-ből olvastak, ettől kezdve egy helyen, a díszteremben és bevezeti a »Jőjj el Szentlélek? éneklése, befejezi a hit, remény, szeretet felindítása. A szentbeszéd hosszú ideig szabad előadás volt és fél órát igényelt, de 1902-től a rendi vallásgyakorlati szabályzat értelmében »a tanuló ifjúság felfogásához és lelki szükségeihez mért beszédet« olvasni kell, mely legfellebb 15 percig tarthat. Vasár- és ünnepnapokon délután hitelemzés is volt 723 —3-ig, utána litánia. A hitelemzést 1850-ig az osztálytanárok, ezután a hittanárok végezték. Gebaur indítványára 1872. febr. 3-tól a hitelemzés idejét az egyházi énekek begyakorlására használták fel. 1881-től csak az ádventi és nagyböjti időszakban volt hitelemzés, míg végre 1902-ben a tanuló ifjúság túlterhelése miatt a litániával együtt eltörölték. Szükséges, hogy minden kath. ember évenként legalább egyszer a világ zajától elvonulva, lelkiismeretét pontosan megvizsgálja és magát összeszedje. Ezen szempontból a székesfehérvári gimnáziumban már ^emberemlékezet óta« a tanárok jelenlétében húsvét előtt három napi szentgyakorlatot (elmélkedés és litánia) tartottak. Mikor a minisztérium 1) Ennek emlékére az intézeti templomban fehér márványlapot helyeztek el ezen felírással : f Jesus Christus heri et hodie, Ipse et in saecula; cui glória in saecula saeculorum. t Hungaria a IX. saeculis catholica M MCM. 2) 1898-tól az apát intézkedéséből a második gyónást és áldozást Sz. Imre herceg ünnepén végzik.