Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
— 64 — 1852. márc. 20-án elrendelte, hogy a nagyheti szentgyakorlatok, amelyeket a kath. gimnáziumokban tartani szoktak, de az 1848-i küzdelmes évek óta némely iskolában elhagytak, felújíttassanak és kellő áhítattal végeztessenek, az igazgató örömmel jelenthette, hogy ezen rendeletet annál szívesebben teljesítik, mivel ezen gyakorlatok addig is minden megszakítás nélkül megvoltak. 1) Az intézet mindenkor résztvett az Egyház szentelményeiben (balázsolás, hamvazkodás), valamint a szent körmeneteken (Sz. Fábián-Sebestyén és SzFlórián városi fogadalmi ünnepeken, búzaszentelőkor, keresztjáró napokon, Űrnapján és annak nyolcadán),'-) hogy az ifjúság kath. érzületét a nyilvánosság előtt is dokumentálhassa. — Az Oltáriszentségben jelenlevő Jézus iniádását az intézeti templomban mindig nagyböjt III. vasárnapján végezték, amikor is kirendelés szerint hármasával V 2 óráig adoráltak. — Újév napján és farsang 3 utolsó napján több alkalommal a székesegyházban is megjelentek adorálásra (1906-ig.) — 1902-től kezdve, mivel a ciszt. templomban felállított szentsír őrzésére többé katonák nem állnak rendelkezésre, nagypénteken és nagyszombaton a tanuló ifjúság őrzi imádkozó lélekkel a Legszentebbet. A kath. szellem ápolása, erősödése érdekében kívánatos a jámbor társulatok felállítása és gondozása. Legrégibb keletű az intézetben a Sz. László-társulat. Pártolták a Jézus Szíve-, Élő Rózsafüzér- és Jézus Szent Gyermeksége-társulatát. Jelenleg legjobban virágzik a Mária-társulat (kongregáció.) 3) Az intézet hitéletét igazolja az az »ősi szokás« — mint a feljegyzések említik — mely szerint a székesegyházban az Oltáriszentség körülhordozása alkalmával (nagyszombat, Úrnap és nyolcada, dec. 31-én, újabban csak nagyszombaton) a mennyezet mellett a felsőbb osztályúak közül hatan díszőrséget képeznek. Eleinte a VIII. osztályé volt ezen privilégium, majd átszállt a VII. osztályra, most pedig a VI. osztály tartja ezt kitüntetésnek, amelyről soha el nem felejtkeznek. A részvétel régi nemzeti viseletben történik. A vállravetett bíborszínű menték a XVIII. századból valók és a székesegyházban őriztetnek. A vallásos szellem megnyilatkozásának tekinthető az intézet néhány növendékének elzarándokolása Rómába, hogy ott az itthon maradottak nevében a Szentatya iránt érzett szeretetnek, fiúi ragaszkodásnak tolmácsai legyenek. Négy alkalommal (1902, 1903, 1905 és 1908) mutatták ki hódo'atukat Sz. Péter utóda előtt. A vallásgyakorlatok legfontosabb részei a templomban mennek végbe. Itt történik a hitnek, vallásosságnak, az Istenben bízó, Őt szerető léleknek ') Jegyzők. 1852. máj. 12. 2) Ide sorozható a nagypénteki szentsírok látogatása. — Az 1913-i püspöki körlevél szerint a búzaszentelő- és keresztjáró-körmeneteken való részvétel helyett az ifjúság az intézeti templomban végzi ájtatosságát. >) Lásd : Mária-kongregáció.