Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 142 — jótékony hatást gyakorol, a lelket, gondjait elűzve, felvidítja, a valódi becsületes szívet új erőre edzi. Az öröm ekként az életnek egyik fűszere, de ha ettől mint indulattól magunkat elragadtatni engedjük, a gyöngeség jellegét viseljük.« A tanári kar szigorúan felügyelt arra, hogy az ifjak ezen mulatságok alkalmával a »tanuló szép és dicső nevét? homályba ne borítsák. Tavaszi ünnepélyt hatszor (1860, 1861, 1865, 1867, 1873, 1874) rendeztek. Az első négy esetben az indulás reggel 4 órakor történt és ki gyalog, ki kocsin igyekezett a tanárok kíséretében a kijelölt helyre jutni, ahol azután kellemes és tisztességes szórakozásban volt részük. De a kellemest összekötötték a hasznossal. Üdülés közben a tanulók ismereteit, látókörét is igyekeztek bővíteni és ezáltal a tanulmányi kirándulások talaját elő­készítették. Jótékonycélú táncvigalom rendezését a tanári kar csak egyszer engedélyezte 1870-ben. Már akkor is többen felszólaltak ellene, majd utána az ifjak kérelmét két ízben is (1873 és 1877) elejtették. Ezért a tanári kar, amikor a középiskolai ifjúság fegyelmi állapotának országos javításáról volt szó, megnyugvással mondhatta, hogy táncmulatság itt nem volt szokásban, mert azt a tanári testület az ifjúságra nézve károsnak ítélte és különben is a fegyelmi szabályokba ütközött. 1) Önképzőkör. A székesfehérvári gimnáziumnak jubiláns intézménye: az önképzőkör. Ötvenéves, sikerekben gazdag múltjával fénylő pont az egész intézet történetében. A kör megalapítása, szépen fejlő élete, a tagok munkássága becses lapokat töltenek be az intézet történeti könyvében. 2) Az önképzőkörök mint igazi magyar eredetű iskolai intézmények kezdete a XIX. századi elnyomatás korszakába nyúlik vissza. A magyaros szellem ápolása, a magyar nyelv művelése, a magyar irodalmi értékek megbecsülése és fejlesztése a fehérvári ifjakat is közös munkára szólította, a melynek az önképzőkör megalapítása lett 1861-ben z következménye. Nemzeti ünnepen, márc. 15-én kezdik a szervezés munkáját és már ez is jelzi, hogy hazafias szellemben akartak munkálkodni és meg is cselekedték­Az igazgató, Oerlach B. sörömmel« fogadta az ifjak vállalkozását. A vezetés és irányítás szempontjából elhatározták, hogy elnököt választanak és pedig mindenkor azt, aki a magyar nyelvet és irodalmat tanítja a fel­sőbb osztályokban, az elnök akadályoztatása esetére pedig az ifjúság köré­bői alelnököt. Megegyeztek abban, hogy a bírálók minden személyeskedés nélkül, barátságos jóakarattal járnak el hivatalukban, a jegyző pedig a történteket egy erre rendelt könyvben összeírja. 3) ') Jegyzők. 1895. dec. 15. 2) A kör történetét szépen áttekinthető módon és élvezetes nyelven Námessy Medárd ciszt. r. tanár írta meg ^Emléklapok" címen (1911-ben). 3) Alakuló-gyűlés és törvényhozói konferencia jegyzőkönyve.

Next

/
Thumbnails
Contents