Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 141 — vonultak, ahova a zirczi apátságtól ajándékozott zöld faágakkal és lombozott lobogókkal ékesített diadalkapun át juthattak. A díszmenetet a gimnáziumi ifjúság nyitotta meg és utána az énekkar következett, amely az ifjúsággal együtt félkörben helyezkedvén el, a »himnuszt« és a >-Szózat<-ot énekelte. A rendre a szoborbizottság felkérése folytán a gimn. ifjúság választottjai ügyeltek fel, akik nemzeti karszalagot és kalapjukon nemzeti rózsát viseltek. Ünnepély közben a székesfehérvári ciszterci rendház Mészáros Amand ^Emlékezés Vörösmarty Mihály koszoius költőnkre« c. nyomtatott költeményét osztogatta. Ezen alkalomra készítette Endrődi (Kupricz) Sándor ^Vörösmarty szelleméhez* c. költeményét.

1) 1878. ápr. 28-án Szögyény-Marich László, fejérmegyei főispán a város előkelő közönsége előtt, a tanuló ifjúság jelenlétében adta át a díszteremben Gerlach Benjámin igazgatónak a nevelés és oktatás terén töltött 30 éves szolgálatának a jutalmát, a koronás arany-érdemkeresztet. A tanári kar nevében Mészáros Amand beszélt, az ifjúság részéről Lauschmann Gyula VII. o. üdvözölte Mészáros A. ódájával.

2) Résztvett az intézet a Horvát István emlékére 1884. máj. 11-én rendezett ünnepségen. A küldöttségek és rendezők az ifjúság által képezett sorfalak között vonultak a székesegyházból a megyeház nagytermébe. Az ünnepély többi részletének a megtekintését az ifjúság magán hazafias buzgóságára bízták.

3) Megjelent az ifjúság Vörösmarty M. 100 éves emlékünnepén is (1900. dec. 1.). Ezen említett közérdekű ünnepélyek mellett tartottak szoros értelemben vett iskolai ünnepségeket a király koronázásakor (1867), Deák Ferenc emlékére (1876), a tnilléniumkor (1896), Erzsébet királyné halálakor (1898-ban egy hónapon át gyászlobogó lengett és az ifjak gyászszalagot hordtak), III. Béla emlékére (1898), Sz. Imre születésének 900-ados évfordulóján és Sz. Erzsébet 700 éves jubileumán (1907), a Szeplőtelen Fogantatás kihirdetésének félszázados jubileumakor (1904), Ányos és Virág emléktábláinak leleplezésekor (1905), Rákóczi és bujdosó társai emlékére (1906), az erzsébetligeti honvédszobornál (1909). 1904. máj. 1-én az ifjaknak kedves vendégei érkeztek. A budapesti Sz. Imre Körnek közel másfél száz tagja itt tartotta második vándorgyűlését. A gimn. ifjúság a pályaudvaron fogadta, az igazgató üdvözölte és azután zászlók alatt az intézetbe vezették őket. Az intézeti templomban Várossy Gyula dr., püspök szent misét mondott, Prohászka Ottokár dr., egy. tanár pedig szentbeszédet. Jelen volt Erzsébet Amália főheicegnő, a városi törzstisztikar és a város előkelősége. A 60-as években szokásban volt a tavaszi ünnepélyek (majálisok) tartása. Ezek rendezésére a következő indítóok vezette a tanári kart: »Az öröm, ha ártatlan, ha józan határok közt marad, test- és lélekre egyaránt 1) Fekete /.: A Vör. szobor lelepl. üneepélye 1873. 2) A székesf. főgimn. ért. 1877,8. 67. 1. •i) Tiszti Napló. 1884. máj. 10.