Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

140 — 1851-től 3 éven át -Zárszózat«, majd ;Évkönyv« címet kapott; 1862-től »Értesítvény«, 1878-tól Értesítő^. Az 50-es évek szomorú idejében az értesítőt is német nyelven kellett volna nyomtatniok, de csak felsőbb rendeletre engedtek annyit, hogy 1855 -7-ig két értekezést adtak közre; az első mindig magyar volt, utána következett a német; 1859-ben latin értekezést készítettek, 1857- CO-ig a magyar cím alá németet is tettek. A tartalom mindig bővebb, változatosabb és élénkebb lett. Belevették az értesítőbe a tantárgyakat, tanárokat, szertárakat, a nevezetesebb iskolai eseményeket, tanulók statisztikáját (1851-től), a záróünnepély sorrendjét, írásbeli feladatokat (1855-től), a tanulók neveit helyzetsor szerint (1860-tól), az érettségizettek névjegyzékét (1861-től), a tanulók érdemsorozatát minden egyes tárgyból, rendkívüliekből is (1863-tól). Irodalmi értéket az értekezések (programm) kölcsönöztek, amelyeknek készítését az Entwurf rendelte el.

1) Eszerint az értesítő bevezető pontja valami tudományos, nyelvtani, pedagógiai vagy közérdekű dologról szóló értekezés legyen. A legelső (1851) az intézet történetét vázolta és a tanulmányi hatóság által nagy tetszéssel fogadtatott, amely elismerés évről-évre kijárt. 1862—73-ig nem jelent meg értekezés ; úgy látszik, nem volt vállalkozó. Az igazgató 1873. nov. 4-én különösen felhívja a tanári kar figyelmét arra, hogy a középiskolák legnagyobb része az értesítőt valamely tudományos értekezés kíséretében bocsátják a nyilvánosság elé. A felszólítás hatott, az értekezések készítése újból megindult. Ünnepélyek. A nevezetesebb alkalmakkor, a kiemelkedőbb események emlékére az intézet mindig rendezett ünnepélyeket. Az iskolai ünnepélyek vallásos és hazafias tárgyúak, meg alkalomszerűek voltak. A nyilvánosságnak szánt ünnepélyek arra szolgáltak, hogy az iskoiai életet és munkásságot az általános érdeklődés körébe vonják. De viszont az iskola is érdeklődött az országos és városi események iránt és ezt megjelenésével, résztvevésével dokumentálta. Az 50-es évek előtt a király születésnapját szokták megünnepelni magyar és latin beszédekkel.

2) Igen emlékezetes kegyeleti ünnepély volt 1866. máj. 6-án, amikor a székesfehérvári gimnázium egykori jeles növendékének, a nagy költőkirálynak, Vörösmarty Mihálynak a szobrát leleplezték,

3) A szobrot a megye és a város állíttatta Zichy J nő gr. indítványára. Az ünnepélyt, amelyen az ország előkelő politikusai és tudományos férfiai nagy számban megjelentek, szent misével kezdték. A szent misét Rezutsek Antal zirczi apát celebrálta az intézeti templomban. A szent mise után a szobortérre 1) Entwurf. 116. §. 2) Záróünnepélyek (I. Évzárás.) 138 9. 1. 3) Vay Miklós br., szobrász mintázta.