Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 139 — ünnepélyeken produkálták a tanulók az iskolai munkásság eredményeit, itt gyönyörködtették a képzettség különféleségeivel a nagyközönséget, itt értesítették az érdeklődőket a tanulmányi és erkölcsi előmenetelről, itt nyertek az ifjak buzdítást az igazgató serkentő szavai által és kapták meg a szorgalmas, szelid erkölcsű ifjak méltó jutalmukat. így volt ez kezdetben és több-kevesebb változtatással, megszakítással (1869—76. és 1891 -97. nem volt) mai napig megmaradt. Míg a régi épület állt, a záróünnepélyeket rendesen a rendháznak ezen alkalomra felkészített, tágas ebédlőjében rendezték, az új épület megépítése óta (1875-től) a gimnázium dísztermében. Az érdeklődés főképen az 50-es években volt nagy, mikor is a megyéspüspökön, nagypréposton, városi és vidéki előkelőségen kívül a helybeli és környékbeli szülők nagy serege szokott megjelenni. Az 1854. évben pl. oly nagy számban jöttek össze, aminőre a városban senki sem emlékezett.

1) A záróiinnepély programmja ének és zenedarabokból, szavalatokból, saját dolgozataik felolvasásából, párbeszédekből, szónoklatokból (az intézetben előadott magyar, latin, német, görög, francia, olasz és angol nyelven) állottak (az utóbbiak 1869-ig divatoztak). Ugyanekkor a megnyitóbeszédet egy VII. osztályú, a záró- vagy búcsúbeszédet egy VIII. osztályú (régebben VI. o.) mondotta. Ezen búcsúbeszéd úgyszólván máig megmaradt. Ilyent tartott 1887-ben Zichy János gr. A legutolsót Mészáros Gyula mondotta 1912-ben. Az igazgató buzdító beszéde, illetve rövid pedagógiai értekezése igen emelte az ünnepély irodalmi értékét. A 70-es évekig szokásban volt az érdemsorozat kihirdetése is. Értesítő. A régi félévek végén bizonyítványt, az időszakok és az új I. félév végén értesítőt, az év végén iskolai bizonyítványt kaptak a tanulók. A bizonyítványt 1845-ig latinul, azután magyarul, 1853-tól egy időre latinul és magyarul szövegezték. Ugyancsak 1853-tól az általános osztályzaton kívül az egyes tantárgyakban tett előmenetelt is felsorolták. •Minden iskolai év végén adtak ki nyomtatott értesítőt, amely különféle tartalommal és időnként különböző címek alatt jelent meg. 1813 —51-ig érdemsorozatnak (1850-ben érdemosztályzat) nevezték. 1845-ig latinul szövegezték és az egész tanuló ifjúság nevét és előmenetelét (vallástan, magyar, viselet) adták helyzeti osztályozással. 1845-től magyar lett a szöveg és 1850-ben a többi rendes tárgyakban való előmenetelt is jelezték általában, valamint a rendkívüli tárgyakat is felemlítették. Igazán értékessé az 1851. évvel lettek, mivel az iskolai életre vonatkozó események mindig nagyobb és nagyobb terjedelemben kerültek bele és így váltak a nagyközönség számára érdekessé és tanulságossá. i) Jegyzők. 1854. júl. 31.