Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 112 — állapotot teremtett. 1875-től a téli tornaórák a tornacsarnokban, a nyáriak a gimnáziumi udvarban folytak le. A torna 1868-ban a kötelezett tárgyak közé felvétetett és azóta csak betegség alapján lehetett felmentést nyerni. A testgyakorlás állt rendgyakorlatokból (katonai és tornázási), szabad- és szergyakorlatokból. Ehhez járult 1908-tól a svédtornázás. A tornatanítás sikere megköveteli a szigorú fegyelmet, ellenőrzést; főleg megkívánta akkor, amikor a tornakert az intézettől távol volt. A torna megkezdésekor a tanulók meg is kapták mindig a kellő figyelmeztetést a pontos megjelenésre, a művelt viselkedésre, az útmutatás betartására, a csendes távozásra, mert »általában véve, ahol tömeges tanítás történik, rend és fegyelem, valamint férfias komolyság és feltétlen engedelmesség a cél elérésére feltétlen szükséges.?

1) A tornatanítás megkezdésével majdnem egyidejűleg 1854-ben a ->rég óhajtott« uszoda is megnyílt.

2) Az úszás megkönnyítéséhez a fejérmegyei főnökség is hozzájárult, amennyiben fát ajánlott fel ezen célra.

3) A fürdés a Kenessey-kertben (ma Rózsás-kert) történt, amint a melegebb időszak beálltával az uszodát kitisztogatták. A fürdés a tornát megelőzte vagy követte. Külön fürödtek a kicsinyek és nagyok, de mindig tanári feiügyelet mellett. A kijelölt helyen és időn kívül csak az igazgató és szülők közvetlen megegyezése után lehetett fürdeni.

4) A 60-as években az iskola kötelékéhez tartozó fürdés és úszás megszűnt és nem is újították fel többé. A korcsolyázást mint testedzést a tanári kar mindig ajánlotta. 1905-től a tornaórákat is erre használták fel. A Korcsolya-egyesület jégpályája melletti réten — közel az intézethez — nagy területű jeget béreltek, gondoskodtak jégtisztító felügyelőről, padokról, gyaluról, seprőkről, hidról és ezáltal a korcsolyázást is mint testedző szórakozást nagyobb mértékben gyakorolhatták/') Az ifjak torna iránt való hajlamának, kedvének fokozása, a nemesebb versenyzési szellem meghonosítása, a szülők érdeklődésének a felkeltése teremtette meg a tornaversenyek intézményét.

6) A tornaverseny országos* kerületi vagy intézeti. Az országos tornaversenyeket Budapesten tartották, ahol a magyar nemzet ifjai az ország szeme előtt mutatták be az ősi erőre valló gyakorlatokat. 1891-től 5 országos tornaverseny volt. Az intézet a második kivételével mindegyiken részt vett 27—34 tanulóval. Az elsőn (1891) 3 ezüstérmet, az 1896-i millenáris tornaversenyen 2 bronzérmet, a negyediken 1) Tiszti napló. 2) Ért. 1854. 3) Gimn. irattár. 1858. jún. 9. 4) Tiszti napló. 5) Jegyzők. 1905. jan. 23. o) Gimn. irattár. 1891. febr. 23.