Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

' — 113 (1901) 2 ezüst- és 2 bronzérmet szereztek; az ötödiken (1905) 1 első^ 1 második és 2 harmadik díjat érdemeltek és mégis csak 4 bronzérmet és 1 díszoklevelet (korlát) kaptak.

1) A kerületi versenyeket több egymáshoz közel fekvő város vagy megye vagy tankerület rendezte. Az intézet 5 kerületi versenyen szerepelt 19 -39 tanulóval. A győri versenyről (1895) 1 ezüstérmet és 2 elismerő oklevelet, a két pécsiről (1897 és 1911) díszoklevelet (kötélverseny) és 1 bronzérmet, a soproniról (1903) 2 bronzérmet hoztak. Az 1907-i kerületi verseny Székesfehérvárott folyt le. Megjelent 22 intézet. A székesfehérvári főgimnáziumot 118 tanuló képviselte. Az eredmény a legszebb volt. Kaptak kitüntető oklevelet (korlát: I. díj), 10 bronzérmet (füleslabda) és az intézet részére elismerő oklevelet. A tornatanítást 1868-tól versenyzéssel egybekapcsolt tornavizsga zárta be az érdeklődő közönség jelenlétében. A tornavizsgálatot a minisztérium 1892-ben fejlesztette hivatalosan intézeti tornaversennyé. Az intézeti verseny a gimnázium udvarán ment végbe. Tartottak négyszer helyi tornaversenyt a reáliskolával a főreáliskola udvarán. Soltész Ernő főgimn. tornatanár 1911-től heti 2 órában tanítja a vállalkozókat az olasz kardvívásra. Ezóta az intézeti versenyek zárópontját a vívásban való haladás bemutatása, iskolai vívás és egyes jobb vívók assaut-mérkőzése képezi. A pihenésre vágyó gyermek igazi szórakozása: a teljesen szabad mozgás vagyis a játék. Mivel a játszásra az iskolán kívül mindenütt nyílik alkalom, a testedzésnek ezen nemét jó sokáig nem vették figyelembe a tornaórákon. Az 1883. XXX. t.-c. előírja ugyan az alsó 4 osztály számára a játékot, de nálunk sem igen törődtek vele. Ezért jelent meg 1891. márc11-én a min. rendelet, mely a játékot szorgalmazta és ettől kezdve a játék mind a 8 osztályban kellő gondozásban részesült. 1900-tól külön játékdélutánok vannak 3 csoportban (I—II; III—IV; V—VIII.), de csak ősszel és tavasszal. A tanulók a játékvezető felügyelete mellett különféle játékokkal (labdajátékok, tréfás játékok, kötélhúzás, birkózás) mulatnak. A játékvezetők eleinte a tornatanárok és cisztercita tanárok voltak; 1911-től kizárólagosan a rendes tornatanára felügyelő. A játékdélutánok elrendelése a játéktér régóta vajúdó kérdésének lehetőleg gyors elintézésére terelte a közfigyelmet. A cisztercita tanárok, hogy a tanulókat főleg nyári időben a kószálástól elszoktassák, már 1816-ban egy játszóhely kijelöléséről tervezgettek. Kérelmökkel a városi tanácshoz fordultak. Játékteret akartak, ahol az ifjak sétálhassanak vagy a jelenlevő tanárok előtt játszadozhassanak. De, sajnos, határozat nem történt.

2) A kérdés jó darabig nem is került felszínre. 1873. ápr. 6-án az iskolaszék megbízza Pallér Kelemen igazgatót egy albizottság egybehívásával az ifjúsági játékterek berendezése, ügyében. Mi ') Gimn. irattár. 1905. jún. 1. 2) Jegyzők. 1816. jún. 6.