Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1912

a kérdést, Attila azonban megérti s megelőzi őt, de egyúttal kéri, hogy hagyják az unalmas mathézist. Erre a többi fiuk is ezt kiabálják, mire a mester virgával és bambusszal fenyegeti meg őket. Egy kis hun fiu kérdésére, hogy hol terem a bambusz, a Cannae név jő szóba, ebből meg históriai kérdés kerül szőnyegre s Aétius lelkesedve beszél a cannaei ütközetről. Majd az egész gyermeksereg játszani kezd, Attila és Aétius birokra kelnek egymással, de egyik se bírja leverni a másikat. Erre egy jövendőmondó anyóka iő ki az erdőből, s megjósolja a leendő két nagy hadvezér küzdelmét. Ezután a „Gaudeamus igitur" hangjai mellett vonulnak haza, Novae-be. A második képben, Attila palotájában Emőke, Csáth vezér leánya és Zéta, görög rabszolga között játszódik le idillikus, kedves jelenet, melyben a kis Csaba királyfi is részt vesz. Majd Attila lakomája folyik le előttünk, melyen Priskos rétor és a bizánci küldöttség vesz részt. Itt fedezi föl Virgilas, bizánci tolmács, hogy Upor, hun vezér összeesküvést sző a király ellen. Ezt Attila kivégezteti, s mintha semmi sem történt volna, tovább mulatoznak s gyönyörködve hallgatják Bogár lantos énekét „Burgundia megvételéről." Majd kis igric énekesek jönnek, végül Emőke dalolja, ill. szavalja el a „Rózsika románcá"-t, melyet Zétától tanult. Most hozza a hírt a francia követ, hogy testvérharc dúl hazájában; az egyik fél a római hadvezért, Aétiust hívta segítségül, míg a másik Attilára számít. Ez meg is ígéri segítségét s előhivatja Káma jóst, ki, mint egykor a novaebeli vénasszony, megjövendöli, hogy Aétius elesik ugyan, de Attila sem tud győzelmet aratni. A harmadik kép Attila Ildikóval tartott esküvőjére vezet bennünket Attilafalvára, hol mindenki örömmel veszi körül a nagy hun királyt és feleségét, a burgundi királyleányt. Az ősz Örkény szép beszédben köszönti föl a királyi párt, mit Attila szíves szavakkal köszön meg. Az egész hun nép ünnepet ül, vidáman mulatozik, úgy hogy igen sok „elvérzik" a csatatéren a bor mámorában. Néhány pásztor nótázgat még a színen, a többiek elpihentek már, s leszállt az éj. Az éjjeli őr vidám jelenetét, ki itt is, ott is alkoholtól elnehezedett ,,hullák"-ba botlik, egyszerre a hírnök szomorú jelentése szakítja félbe: ..Meghalt Attila!" Az öreg Örs táltos, Attila egykori nevelője vigasztalja a siránkozó népet, mely mindjárt pártokra szakad, az egyik Aladár, a másik Csaba, a harmadik írnák nevét kiáltozza. Erre Örs szólal meg ismét s a Hadak útjára mutatva látnoki lélekkel jósolja meg, hogy Attila országa nem vész el, a hun nemzet újra fog sarjadni a dicső magyar népben! 14. Tinódi. Ifjúsági színjáték 3 felvonásban. Irta Tordai Ányos, dr., ciszt. r. tanár. Szent-István-Társulat. Ára 50 filér. Az első felvonás színhelye Szigetvár udvara 1535., bástyákkal, épületekkel, oldalt a várkapu, melyet két őr strázsál. Ezektől tudjuk meg, hogy ostromállapot van s hogy magyar a magyarral, Nádasdy Tamás Török Bálinttal áll szemben.. Az utóbbinak apró gyermekei, János, Ferenc és Ilonka lopva jönnek ki a várudvarra, hol elébb az őröktől, majd Imre magisztertől kapnak leckéztetést, ezt pedig