Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1911

13 sorában első helyre kerül az előszállási jószágkormányzó, Vajda Ödön. A királyi kinevezés ezt a választást május hó 9-én hagyja jóvá s az új apát díszes, de sok teherrel járó állását, melyet sohasem keresett, elfoglalja. Élete, amint láttuk, eddig sem volt ment gondoktól, de most megnövekedett méltóságának arányában ezek is megnövekedvek. Mikor rendtársai arra számítottak, hogy egész embert fognak benne nyerni, aki ügyeiket úgy anyagi, mint szellemi téren fellendítheti, nem csalódtak. Vajda Ödön pályafutásának ezen harmadik korszaka, amely 20 esztendőre terjed, csakúgy a fáradságot nem ismerő kötelességteljesítés jegyében foly le, mint az előbbi kettő, azzal a különbséggel, hogy rendtársainak kitüntető bizalma a felelősség érzetét s a köz javáért való áldozatkészségét a végletekig fokozza lelkében. Mint rendjének első munkása, szép állásának csak terheit érzi, amelyeket férfias lélekkel visel, de az élet kényelmeiből még késő öregségében sem akarja jobban kivenni részét, mint akármelyik közember-sorban működő szerzetese. Feladata egész világosan áll lelke előtt. Mert hogy a választás épen ő reá esett, aki 23 éven át mint a rendi vagyon hűséges gondozója szerezte érdemeit, ebben a rendtársi szereteten kívül a rend legfontosabb érdekeit, legégetőbb szükségleteit mérlegelő gondolkodás is megnyilatkozott. Mindenekfelett fontos volt azidétt a rend létének s zavartalan működésének biztosítására az anyagiakban való gyarapodás. Most már, mikor a lefolyt 20 esztendő eredményei hátunk mögött vannak és tények győznek meg bennünket arról, hogy Vajda Ödönnek bölcsesége és erős lelke hogyan tudott valósággal válságos gazdasági viszonyok között, a termőföldnek időjárástői, cselédviszonyoktól, gabnaáraktől stb. befolyásolt jövedelmezése mellett nemcsak a szükségleteknek megfelelni, de a jövő fejlődésnek is biztos anyagi alapot teremteni: el kell ismernünk, hogy megválasztása gondviselésszerű volt. Már magának a rend vezetése alatt álló négy főgimnáziumnak (Eger, Székesfehérvár, Pécs, Baja) a haladó kor szellemében való fokozatos fejlesztése, tanárokkal és a tanítás modern eszközeivel való ellátása folyton növeli a terheket. De állandó és szintén nagy arányokban fokozódó teherként nehezednek a rendre a budapesti hittudományi és tanárképző intézetnek, a rendi és kegyurasági plébániáknak, templomoknak, iskoláknak fentartása, a gazdaságokban szükséges beruházások stb. S ezen állandó terhek mellett egymásután válnak szükségesekké a legnagyobb áldozatokat kivánó nagyobbszabású építkezések. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük, még Supka Jeromos apát alatt megkezdődik a zirczi apátsági templom teljes restaurálása, amit már az uj apátnak kell befejeznie. Nemsokára követi ezt a bajai főgimnázium újjáépítése és felszerelése, aminek költségeit nagyrészt szintén a rend viseli. Teljesen a rendi vagyonából épül fel az egri rendház és főgimnázium monumentális épülete, a budapesti Bernardinum — a rendi hittudományi és tanárképző intézet -- uj otthona, legutóbb pedig pedig a zirczi anyakolostor kétemeletes uj szárnyépülete. És mindezek nemcsak a nagy anyagi áldozatokról beszélnek. Ékesen,szóló bizonyságai annak a magát emésztő, sem éjjel, sem nappal nyugtot nem hagyó buz-