Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1910

55 és központi építés helyett a hosszúkás négyszög alakú főhajót alkalmazza, mely föltétlenül uralkodik az oldalbemélyedéseken, s a főterület egyformaságát hivaták élénkíteni. A festmény és szobrászat főcélja az épület összhatásának emelése. Önálló szerepe, megszűnik s szervesen illeszkedik be az épületbe. A hatalmas archftektonikus festői diszek, a változatos, mozgalmas, nagy tömegeket szerepeltető freskók színes mezőikkel, az impozáns oltárok, a • márványcsillogása, a túláradó szobrászati díszek s mindenütt a gazdag aranyozás egyöntetű, pompázó összhatást mutatnak s szépen példázzák a győzelmes egyház örömét. A barokk későbbi fejleménye a franciáknál az empire, Európa többi udvaraiban a copfstil s a rokoko gúnynevet kapta.

1 Ez utóbbi elnevezés valószínűleg a genre rocaille-ből származik, mert diszítményeiben bőségesen alkalmazza a tengeri csigák és kagylók alakját s szeszélyes görbületeinek vonalvezetését. Mint minden művészeti mozgalom, a barokk is Itáliából indult ki. .• Hazánk a 18. sz.-ban nemcsak politikailag, de művészetileg is teljesen Ausztria befolyása alatt áll. Azt a néhány olasz nevü építészt, aki Magyarországon is épített, szintén Bécsből kaptuk. A jezsuiták voltak Magyarországon a főterjesztői az új stílusnak, akik mindenhova, tehát hozzánk is Rómából hozták a terveket; általában nagyobb épületet csakis a generális, kisebbeket a tartományi főnök jóváhagyásával volt szabad építeniök.

2 A templom és rendház épülete homlokzattal kelet felé néz. Mindkettő oly szilárd anyagból készült, hogy másfél század viszontagságait minden kár nélkül kiállotta. A két hatalmas torony és homlokzat az olasz barokk építés beosztását és tagolását viseli magán. A homlokzatot a kórus igen nagyméretű ablaka, két bemélyedés s kettős koszorupárkány diszíti. Nem uralkodik rajta annyira a nagyszerűség ama pompája, mely a barokk művészetnek egyébként sajátos jellemvonása, de azért az egész a nyugodt, összhangzatos megoldás hatását kelti. A templom belseje a szokásos hossznégyszög alakú beosztással, a tornyok alatt egy-egy kápolnával s oldal bemélyedésekkel szerves egészként hat. Az oldalfalak nagy magassága, a donga boltozatok, a nagy világos ablakok, a helyesen alkalmazott féloszlopok és aranyozott oszlopfők s a finom ízléssel, szabatosan formált párkányok derült, egységes egészet alkotnak, stílszerűek és kellemes otthonias érzéseket ébresztenek. III. A templom festményei. Architektonikas díszek. Freskók. Olajfestmények. Prédikáló szék. „A barokk építéssel kapcsolatban az egyházi festészetnek ez az iránya is csakhamar elterjedt az Alpokon innen is, s Ausztriában a török veszedelem el'Lübke — Semraiu: Barokkzeit und Rokoko, 2Pasteiner: A 18. sz. falfestm.