Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1910

56 hárítása után beállott gazdag építészeti tevékenységgel karöltve nagy mértékben érvényesült. Ausztriában különben is meg volt a kapcsolat Itáliával nem csak politikai, hanem kulturális tekintetben is. A jezsuita Andrea del Pozzo tiroli születésű volt ugyan, de művészetét Romában fejlesztette ki. Mint festő különösen a kupolafestmények távlati s architektonikus (építészeti) szerkezeteivel gazdagította a térkibővités eszközeit.

1 Pozzo és az olasz Tiepolo hatása általános az osztrák festőknél. Teljes szaktudással és készültséggel, rátermettséggel és sokszor művészi érzékkel feleltek meg ezek a rájuk bizott feladatoknak. Ausztria legjelesebb festői Magyarországon is hozzájutottak tehetségüknek megfelelő monumentális festői feladatok elvégzéséhez. Főurak, püspökök, szerzetesházak bízták rájuk palotáik, templomaik festői díszítését. A legszebb ilynemű alkotásokat az egri líceumban, a szombathelyi papnevelő intézetben s a győri bencés, eredetileg jezsuita templomban stb. találjuk. Egész festői gárdának kellett Magyarországon működnie, mert a megmaradt nagyszámú emlék aligha került ki annak a néhány festőművésznek kezéből, akiknek nevét a történelem ránk hagyta. Éber és Pasteiner méltatásaikban e festők közül a pálmát egyhangúlag Maulpertsch Antalnak Ítélik. Maulpertsch 1724 ben született Langenargenben, a bódeni tó mellett. 16 éves korában Bécsben Van Roi tanítványa volt. A bécsi művészeti akadémián díjat nyert s 1760-ban maga is tagja lett a művészeti akadémiának. Állítólag 31 olajfestésű oltárképet festett és 28 épületet díszített freskókkal. Legnagyobb méretű magyarországi művei közé tartoznak a sümegi plébánia templom mennyezet-freskói. Német életrajz irója Dlabac/, csak hét olajfestésű oltárképet tulajdonít neki, de nem említi fel a legremekebb festményét sem a székesfehérvári papnevelő intézet templomának sekrestyéjében levő képet, mely a fölfeszített Krisztust ábrázolja. A másik kiváló mester Tróger Pál (1698—1762.) Mint a bécsi művészeti akadémia rektora nagytekintélyű ember volt s a legkeresettebb freskó festők közé tartozott. Legszebb freskója a győri bencés templomban látható. Szintén hazánkban működő kiváló osztrák és cseh festők e korból Dorfmeister, Kracker és Sigrist. A mi templomunk falfestményei is részint építészeti diszítmények, részint mennyezet-freskók. A szentély ornamentikája nagy sikerrel oldja meg a távlat helyes alkalmazásával az építészeti látszatot. A négy festett korinthusi oszlop kupolát látszik tartani s a templomnak mintegy folytatása az oltár-freskó fölé ábrázolt baldachin. Az egész szentély felett emelkedő lapos dongaboltra az építészeti dekorációkat úgy alkalmazza a művész, hoyy a különben lapos hatású boltív kupolastílt utánoz és igen magasnak látszik. Ügyes megoldás a látszólagos kupolát tartó négy barokk félkupola is. A szentély két oldalfalára, az oratoriumok felett, 1 Dr. Éber László: „Emlékek és leletek." Arch. ért. 1910.