Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1909

18 Még inkább szükség van az isteni végokra, ha az életet a maga teljességében és kifejlődésében vizsgáljuk. Azért mondja Méhely Lajos, a darwinizmusnak nálunk legkitartóbb hirdetője: „Nekünk is szabad a létnek kifürkészhetetlen ősokában, egy legmagasabb szellemi elvben hinnünk, amely az erőt és anyagot tervszerűen úgy rendezte be, hogy a világnak harmonikusan kell továbbfejlődnie". Amit és ahol tehát meg lehet magyarázni elfogadható tapasztalatok, kísérletek alapján abban és ott tudásunkra támaszkodunk; de ahol ezekkel nem boldogulunk és elértünk a tudás határához, folyamodjunk hitünkhöz, ami sohasem észellenes. Használjuk föl az alkalmat annak „a legmagasabb szellemi elvnek", Istennek bemutatására, tulajdonságainak a természet alapján való megismertetésére. Ez józan, helyes és üdvös feladat. Az élőlények két nagy csoportja, az állati és növényi, annyira egymásra van utalva, hogy egyik a másik nélkül meg nem állhat; végelemzésben pedig mindkettő tulajdonkép a szervetlen természetből él. A föld szilárd kérge, vize és légköre táplálja a növényt és a növényzet utján közvetve az állatvilágot is. Azonban az életműködések alatt, valamint az élet kialvása után a szerves testek ismét szétbomlanak és anyaguk visszakerül a földbe, ahonnan vétetett, várva, mig valamely növény által ismét uj életre kelhet. A szervetlen és szerves világ között tehát állandó az összeköttetés, az anyagforgalom és ebből alakul ki a természet háztartása. A természet háztartásának jelenségei pedig érdekességük mellett feltárják előttünk a természet gondoskodását az életfeltételek állandóságáról, az élőlények eloszlásának egyensúlyáról; megvilágítják a természet három országának szoros összefüggését, a részeknek az egészhez való viszonyát, lehetővé teszik annak egységes felfogását; bennök felismerhetjük azt a végtelen bölcseséget, mely szerint a természetben minden paránynak meg van a maga nemes s tudatos hivatása. Mindezek alapján tanulmányi és nevelői szempontból is kívánatos ezen jelenségeknek minél élénkebb kidomborítása. Annak megértetésére, miként dolgozik a természet az életföltételek kialakításán, magyarázzok meg a termőtalaj képződését. A talaj anyagát főleg a levegő és víz hatása alatt elmállott, elporladt kőzetek szolgáltatják; de készítésében nagy szerepe van bizonyos baktériumoknak, a sziklákon pedig a mohoknak és zuzmóknak is. Az élő és élettelen természet mintegy összefognak, hogy a föld sziklaalapján az élet bölcsőjét megvessék. Nagyon tanulságos a növények szerepe a természet háztartásában. A felsőbb rendű növények széndioxid-fogyasztásukkal és oxigéntermelésükkel tisztítják és javítják a levegőt, az által pedig, hogy szerves anyagokat készítenek, gondoskodnak az állatvilág táplálásáról. Bizony növények nélkül az emberek s állatok éhen halnának, megfulladnának; viszont az állatvilág a talajjavítás és széndioxid kilehelése által használ a növényzetnek. — Érdekes példa a növény- és húsevő állatok közötti viszony is. A húsevő állatok szervezete a növények anyagát csak közvetve, a növényevő állatok útján tudja értékesíteni, Ennek folytán a ragadozó állatok