Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1909

15 származás okozza, teljesen kimagyarázhatok azok, mint a külső körülmények (éghajlat, táplálkozás, foglalkozás stb.) hatásai. Különben is a különbségek csak a szélső tagok egymás mellé állításakor feltűnők, a teljes sorozatban meg van a fokozat és a szomszédos tagok között szinte észrevehetetlenek az átmenetek. A legfőbb bizonyíték pedig az emberi nem egysége mellett a tagadhatatlan lelki egység, melynél fogva a szellemi élet ugyanazon jelenségei a föld minden népénél ismétlődnek. Ezen lelki egység alapján a felebaráti szeretet törvényénél fogva min­den ember megbecsülendő és az emberiségnek oda kell törekedni-e, hogy a föld minden népe részesüljön a hit és kultura áldásaiban. Ezért áldásos a hitterjesztés műve és elitélendő egyes civilizált népeknek irtó hadjárata a természeti népek ellen. Más az embernek a természetben való helyzete, ha nemcsak testét, de az egész embert, annak életmódját is vizsgáljuk. Egy kis kitérés az agyvelő műkö­désénél, hogy gondolataink, ítéleteink nem lehetnek az anyagi agyvelő terményei, röviden elvezet bennünk a lélekhez. A lelki tulajdonságok ismertetése nem lehet a mi feladatunk, de igenis meg kell emlékeznünk az ember életmódjáról, mert itt tűnik ki szellemi fensőbbségünk, az állatoktól való különbözőségünk a maga nagyságában. Mutassuk meg azokat a vonásokat, melyek az ember életében ős­időktől és ma is minden népnél megvannak, az állatországban pedig teljesen hiányoznak. Ilyenek a szerszámok és a tűz ismerete, az életmódban való folytonos tökéletesedés, haladás a társadalmi berendezkedésben, és a legfőbb, hogy a ré­gészet és etnografia adatai szerint nem volt és ma sincs nép vallási és erkölcsi fogalmak nélkül. Egy felsőbb lénynek elismerése és az iránta való hódolat kimu­tatása olyan természete az embernek, mint a fülemülének a csattogás, tehát megemlítése az ember természetrájzában nem mellőzhető. Itt is van haladás, itt is van fokozat, mint az ember és a természet minden tényében és igy jutunk el a természetrajz keretében a tökéletes vallás, a keresztény vallás fogalmához. Összefoglalásként még egyszer felvetjük a kérdést: mi tehát az ember ? A test és lélek egysége. Teste szerint tagja az állatvilágnak, de lelki tulajdonságai alapján felette áll. Teste származhatott természetes fejlődés útján, de lelke isteni lehelet. Teste végleg megsemmisülhetne, mint a többi élőlényé, de lelke örök életre alkotott. Szellemi képességei mellett a lelki halhatatlanság szabja meg méltóságát a természet többi lénye felett, melyeken uralkodik életében értelmével, azután meg lelke halhatatlanságával. A természet törvényeinek egyszerűsége és a harmónia mellett, mely közöttük meg a tudós lélek hite között fennáll, leginkább megihleti szívünket a természet szépsége. Csak pár szóval reámutatni a természet összhatására, főleg kirándulások alkalmával, mindig jó hatással van az esztétikai érzelmek kialakulására, a lélek nemesbedésére. Sokat használ egy-egy igazán szép természeti leírásnak felolvasása is. Ez egyúttal elősegíti a szabad természet helyes felfogását, megérteti és érezteti a különféle természeti tárgyaknak harmonikus csoportosulását. Egyátalán megtanítani, reászoktatni az embereket a nagy természetben való elmélyedésre, nagyon hálás

Next

/
Thumbnails
Contents