Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1909
15 származás okozza, teljesen kimagyarázhatok azok, mint a külső körülmények (éghajlat, táplálkozás, foglalkozás stb.) hatásai. Különben is a különbségek csak a szélső tagok egymás mellé állításakor feltűnők, a teljes sorozatban meg van a fokozat és a szomszédos tagok között szinte észrevehetetlenek az átmenetek. A legfőbb bizonyíték pedig az emberi nem egysége mellett a tagadhatatlan lelki egység, melynél fogva a szellemi élet ugyanazon jelenségei a föld minden népénél ismétlődnek. Ezen lelki egység alapján a felebaráti szeretet törvényénél fogva minden ember megbecsülendő és az emberiségnek oda kell törekedni-e, hogy a föld minden népe részesüljön a hit és kultura áldásaiban. Ezért áldásos a hitterjesztés műve és elitélendő egyes civilizált népeknek irtó hadjárata a természeti népek ellen. Más az embernek a természetben való helyzete, ha nemcsak testét, de az egész embert, annak életmódját is vizsgáljuk. Egy kis kitérés az agyvelő működésénél, hogy gondolataink, ítéleteink nem lehetnek az anyagi agyvelő terményei, röviden elvezet bennünk a lélekhez. A lelki tulajdonságok ismertetése nem lehet a mi feladatunk, de igenis meg kell emlékeznünk az ember életmódjáról, mert itt tűnik ki szellemi fensőbbségünk, az állatoktól való különbözőségünk a maga nagyságában. Mutassuk meg azokat a vonásokat, melyek az ember életében ősidőktől és ma is minden népnél megvannak, az állatországban pedig teljesen hiányoznak. Ilyenek a szerszámok és a tűz ismerete, az életmódban való folytonos tökéletesedés, haladás a társadalmi berendezkedésben, és a legfőbb, hogy a régészet és etnografia adatai szerint nem volt és ma sincs nép vallási és erkölcsi fogalmak nélkül. Egy felsőbb lénynek elismerése és az iránta való hódolat kimutatása olyan természete az embernek, mint a fülemülének a csattogás, tehát megemlítése az ember természetrájzában nem mellőzhető. Itt is van haladás, itt is van fokozat, mint az ember és a természet minden tényében és igy jutunk el a természetrajz keretében a tökéletes vallás, a keresztény vallás fogalmához. Összefoglalásként még egyszer felvetjük a kérdést: mi tehát az ember ? A test és lélek egysége. Teste szerint tagja az állatvilágnak, de lelki tulajdonságai alapján felette áll. Teste származhatott természetes fejlődés útján, de lelke isteni lehelet. Teste végleg megsemmisülhetne, mint a többi élőlényé, de lelke örök életre alkotott. Szellemi képességei mellett a lelki halhatatlanság szabja meg méltóságát a természet többi lénye felett, melyeken uralkodik életében értelmével, azután meg lelke halhatatlanságával. A természet törvényeinek egyszerűsége és a harmónia mellett, mely közöttük meg a tudós lélek hite között fennáll, leginkább megihleti szívünket a természet szépsége. Csak pár szóval reámutatni a természet összhatására, főleg kirándulások alkalmával, mindig jó hatással van az esztétikai érzelmek kialakulására, a lélek nemesbedésére. Sokat használ egy-egy igazán szép természeti leírásnak felolvasása is. Ez egyúttal elősegíti a szabad természet helyes felfogását, megérteti és érezteti a különféle természeti tárgyaknak harmonikus csoportosulását. Egyátalán megtanítani, reászoktatni az embereket a nagy természetben való elmélyedésre, nagyon hálás