Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1909

16 nevelői ténykedés. Ez a legegészségesebb üdülés, a legnemesebb szórakozás, legalkalmasabb eszköz az Isten fenségének közelítő megismerésére és áhítat gerjesztésre, csak szív kell hozzá. Ezen általánosságokon kívül a természetrajz óra alatt részleteiben is van alkalmunk a természet szépségeit kiemelnünk, miközben önként kínálkoznak a hitet illető reflexiók. Az élettelen természetben igen hasznos lehet a kristály szépségének kifejtése. Mi a kristály? Egyszerű sik lapok által határolt test, melynek belső szerkezete kivételt nem ismerő törvényszerűséggel épül fel. Külseje csupa háromszög, négyszög vagy sokszög, de ezek az egyszerű alakok száz meg százfélekép kombinálódnak és a változatok csodás sokaságát hozzák létre. Azonban ebben a változatosságban más szempontból mekkora a törvényszerűség, az egység. Ugyanazon kristályrendszer alakjai, bármily nagyszámúak és különböző alakúak legyenek is lapjaik, térbeli elhelyezkedés szempontjából mind ugyanarra a tengelykeresztre vonatkoztathatók. És ez az egység kapcsolatos a fizikai tulajdonságokkal. Különösen feltűnő ez a fénytani tulajdonságoknál. Nem kevésbbé szép az alak és a kémiai össztétel között levő összefüggés is. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a kristály maga a kijegecesedett harmónia. Mégis mi a kristályban legművészibb ? Az anyag elrendezésében rejlő törvényszerűségeknek a legegyszerűbb formai elemekkel való kifejezése. Egyszerű eszközökkel alkotni művészit, ez a természet művészete és az, hogy ezen egyszerűségek alatt oly szép és nagy törvényszerűség rejlik, isteni vonás benne. A virágot ismertetvén kitérhetünk-e a nevelő oktatásban annak szépségei elől ? A virágon is az alak és a színek változatossága vonja magára figyelmünket. A kristálynál az egyenes, iit a görbe vonalak szerepelnek. Csodálatos, hogy két teljesen egyforma virág nincs. Mi teszi ezt? A növényekben rejlő élet. Az élet mindenütt kerüli a szolgai utánzást, alakításában alkalmazkodik a külső körülményekhez. Minden faj virágnak meg van a maga sajátos alaprajza, csakhogy erről az egyesek nem fotográfiákat készítenek, változtatnak rajta. Érdekes az is, miként csoportosulnak a különböző fajok közös alaprajz alapján családokká, ezek ismét magasabb rendű csoportokká. Ekként eljutunk a természet szépségének egy másik alaptörvényéhez, melyet sz. Ágoston e szavakkal fejez ki: Unitas in varietate, Mennyi a szépség a virágoknak a beporzás különféle módjaihoz való alkalmazkodásában, a madarak és lepkék, valamint a tengerek életének színpompájában, a parányi, egysejtű Radiolariák minden képzeletet meghaladó változatában! Mindezen szépségek annyira szembetűnők és egyszerűek, hogy csak reájuk kell mutatn és a természetes értelem s romlatlan lélek előtt azonnal érthetők. Ép ily megkapó az élő szervezeteknek az életmódhoz való alkalmazkodása. Ennek segélyével a biológiai órákat vonzókká, érdekesekké tehetjük és emellett egy-egy adattal minden előadásunkban mélyíthetjük a természet összhangjának felfogását.