Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1906

4 tudomány és kézművesség egyszerre; megvannak a maga elvei, formulái, receptjei és szerszámai." De nemcsak a művészre fontos a technikák ismerete, hanem előnyös mindenkire, ki a művészet különböző ágainak lényegébe akar belátást szerezni; kiválóan gyümölcsöző az esztétikusra és műtörténészre. Érdekes és vonzó lehet a művelt közönségre és tanulóinkra, ha megtanulja a közéleti társalgásban, olvasmányaiban, műtárgyak szemlélésénél annyiszor hallott s művészeti technikákat jelző kifejezések igaz értelmét. Olyan szükséges a technika ismerete a művészetekben, mint akár a nyelvtan a nyelvek alapos megtanulásában.

1) A művészettörténet tanítja, hogy a görög festők még csak az enkausis technikáját (festékeknek viaszba égetését) ismerték; a renaissance mesterei temperával, olajjal, freskóval dolgoztak. A modern festőnek már ezek az eszközök és módok sem elegendők. Egyik egész festékcsomót vet a vászonra, a másik vonalakkal dolgozik, a harmadik apró foltokkal ér el hatást; s mindegyik jogosult; mert egyéniség műve. De még nem tökéletes; még keres, próbálkozik; még nem alakult ki.

2) Pár szó a technikákról, s mindenki láthatja nagy fontosságát a művészetek fejlődésében. A műépítés, mondja Cherbuliez, arra törekszik, hogy alkotásai, melyek arra rendelvék, hogy Istennek és istenített királyoknak szolgáljanak lakásul, némi analógiát tüntessenek fel az élőlények alkatával.

3) Az élőlény csontból, inból, izomból és húsból van, melyet a lélek tart össze és igazgat. Az építész is megcsinálja az épület tervrajzát hossz- és keresztmetszetben, számol a felhasználandó hely és az anyagok (fa, tégla, kő, vagy márvány) tulajdonságaival, ismeri mindegyiknek tartóerejét, ellenállását, nyomását; s ezen tulajdonságok szerint rakja le az épület alapjait, építi fel falait, támogatja oszlopokkal, pillérekkel; így az épület csontvázához mintegy izomzatot fűz, melynek inait is megmutatja. így lehel az építő a mozdulatlan anyagba lelket és teszi szerves élővé az élettelent. Az épület technikájához tehát szükséges elsősorban a jó tervrajz, azután a munkálható anyag. Ezekről nem beszélünk. Különben is ezek fontossága eléggé ismeretes. Nagyon fontos az épület megértésénél, hogy tisztában legyünk annak konstrukciójával, vagyis az épület anyagának művészi érzékkel s meghatározott cél szerint való összetűzésével, fölépítésével. A jól kiválasztott alapon (fundamentum) emelkednek a szilárd falak; a szilárdság nem kivánja a falak vastagságát. A falakat ablakok és ajtók nyílásai szakítják meg. A falat gyakran pillérek és oszlopok helyettesítik. A pillért nagyobb terhek hordására alkalmazzák, kőből vagy téglából rakják össze rendesen négyszögalakra. Az oszlop hengeralakú pillér, mely azonban nem közvetlenül emelkedik az alapból, hanem rendesen talpazata (basis) van, tetején pedig az úgynevezett vésett oszlopfőben (kapitell) végződik s ') Alwin Schultz: Kunst und Kunstgeschichte 30. és következő lapjai. 2) Alfa: A mai művészetekről. (Bpesti Hírlap karácsonyi melléklete 1904.) 3) Cherbuliez : A művészet és természet. 161 -168.