Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1906

5 hordozza az épület tetőzetét tartó gerendát (architrav). Az antik oszlopok közepükön kissé kidomborodnak (entasis) s fölfelé vékonyodnak. A középkori építészek szorosan hengeralakú oszlopokat készítettek, míg a renaissance mesterek újra a klasszikus oszlopokat fogadták el mintákul. Ha az oszlopnak csak a fele emelkedik ki a falból, féloszlopnak nevezzük; viszont ha a pillért a féloszlopok és kerek oszlopok egész csomója alkotja, létre jön az oszlopköteg• A négyszögű pillért, amely a falból csak félig emelkedik ki s alapzattal s oszlopfejjel van díszítve, pilaszternek nevezzük. A féloszlopot és pilasztert leginkább a falterület díszítésére használják. Az árkádok úgy keletkeznek, hogy az egymásután párosan következő oszlopokat félkörivű boltozat köti össze. Az épület belső részeit vagy sima, rendesen fagerendázat, vagy kőboltozat vagy bolthajtás zárja. A boltozatok közül nevezetes a dongabolt/ ez úgy készül, hogy a párhuzamosan haladó falakat üres félhenger alakú tetőzet fedi. Állítólag az etruskok találmánya. Ha két dongaboltozat egymást négyoldalú térben derékszög alatt metszi, származik a keresztboltozat. Római találmány a kupolaboltozat. Ennek alakja üreges gömbszelet vagy félgömb, amely vagy kerek falakat tetőzhet be, vagy 4 és sokszögű alapon nyugszik.

1) Ismeretesebb bolthajtás még a csúcsíves-, csillag- és félbolt. Az építőművész nem elégedhetett meg a puszta falak befödésével. A természet nyújtott neki egyenes és görbe vonalakat, amelyekből geometriai alakokat, díszleteket (ornamentum) alkotott. Bevette a díszítés körébe a természet mind a három országát: „Ott lesz az olajfa s a babér lombja, a szúrós bogáncs, az akanthus, a vizi liliom, petrezselyem, a rózsa, a kagyló, a tojás, a gyöngy, az olajbogyó, a mandula, az esőcsepp, a villám cikázó lángja." Ezeket stilizálja, s szalagokat, oszlop-, pillér- és faldíszeket alkot belőlök. „Majd az állatok jelennek meg, mintegy jelképeül az ember-szelídítette vad természetnek. Az indus épülete karimáját elefántokon nyugtatja, a perzsa oszlopfőit kettős bikafejjel pótolja, a görög oroszlán torkából ontatja az égi vizet". Az ó- és középkori ember házát nemcsak belül díszítette különböző színű festéssel (polychromia), hanem színezés élénkítette a külső homlokzatot (facade) is. II. A szobormüvek célja, anyaga, modellje. A Xoanon. A polychromia. A márvány, terrakotta, gránit és bazalt szobrok. Chryselephantin. Glyptika. Intaglio, cameo. A bronzöntés. A relief. Pénzek és érmek. A műépítés technikája nemcsak a természettől tanult, hanem segítségül hívta a művészet és műipar majd minden ágát. Epületeink, de főleg templomaink legszebb dísze a szobormű. Az épület homlokzatán, előcsarnokában s a belső terület díszítéséül találkozunk fa, elefántcsont, gipsz, márvány és ércszobrokkal. ') Dr. Ed. Fr. v. Sacken: Katechismus der Baustile 50 és következő 1,