Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1903

11 hogy Zeuxis a művészetnek Apollodoros athéni festő által felnyitott kapuján belépett. Ami azt jelenti, hogy először a fény és árnyék hatását, a valóság és látszat nyújtotta érzéki csalódást és élő alakok modellül való felhasználását Apollodoros találta ki s Zeuxis ez újítást tán athéni tartózkodása alatt, mint közvetetlen tanítványa vagy megfigyelője, a legmagasabb tökélyre fejlesztette. Ezért mondta még Apollodoros boszankodva, hogy Zeuxis a művészetet tőle elrabolta. Apelles művészete zenitjén ment el tanulni a theoretikusan képzett Pamphilos nevü művészhez. Ez a részarányosság tanát Polykleitos szobrásztól átvéve, a festőművészetekre alkalmazta, mi által a rajz finomságát és tökélyét, meg az optikai csalódást tudta előidézni. Természetesen mindennemű művészet tanítója szépen megfizettette tanítványait, csak úgy mint az ékesszólás tanítói, a sophisták. Plinius feljegyezte, (N. H. XXXV. 10.) hogy az előbb említett Pamphilos mester 5000 korona tanítás díjat követelt hallgatóitól. Egyedüli kár csak az, hogy épen a legnagyobb festők: Zeuxis és Parrhasios, Apelles és Protogenes nem tűrtek maguk körűi tanítványokat, kik az ő ecsetjök titkát elleshették s tán ránk is átszármaztathatták volna. így aztán festményeik meseszerű tökéletességeiről csak Írásban vehetünk tudomást. xDe

1 bármennyire voltak is e kis államok művészi iskolái alkalmasok arra, hogy kedvező körülmények között egy ideig s egy bizonyos irányban, nyomatékkal mozdítsák elő a művészetek fejlődését; azért a hellén művészet csak oly államban juthatott teljes fejlődésre, mely a hellén történet középpontja, a hatalom székhelye és a dicsőség színhelye volt; mert a művészetek követik a győzelmet s mindenkor az volt a legszebb feladatuk, hogy a nagy eredményeket, melyek az emberi bölcseségnek és • vitézségnek sikerültek, maradandó művekben örökítsék meg.« 1 Curtius ; »Görögök története.®