Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1899

— 120 totta azt a régóta ápolt vágyát, hogy a tanári munkakört a lelkészkedéssel válthassa fel. Wolf Ágoston hét évig működött az intézetnél s tevékeny és erös munkakedvét az egri főgymnasiumnál juttatja érvényre. Nagy Vazul félévi kedves emlékű munkássága után visszatért Bajára. A megüresedett eláss, philologiai tanszékre körünkbe érkezett Molnár Samu, kánonjog-tudor, a görögből és latinból okleveles, 11 éves rendes tanár. — Az egyik német és latin tanszakot Richter Mátyás, okleveles, 12 éves rendes tanár töltötte be. Az üresedésben levő mennyiségtani és természettani tanszéket Erdössy Bódog, okloveles, 7 éves rendes tanár foglalta el. Kiegészülvén a tanári testület, az igazgató az alakuló tanácskozást aug. hó 29-én tartotta meg a tanári testülettel. Mérlegelte a tanári hivatás fontosságát s a nevelő és tanár befolyását az ifjú lélek gondolkodás- és cselekvés-módjára. Mert ha hivatásunk fontosságát fel akarjuk fogni, csakugyan mérlegelnünk kell azt a nagy befolyást, melyet mint nevelők és tanítók az ifjúság gondolkodás- és cselekvésmódjára gyakorlunk; gondolnunk kell arra a nagy felelősségre, melyet magunkra vállalunk. Mugunkra vállaltuk, hogy a szülök helyett az egyház, a haza és az emberiség nevében neveljük és oktatjuk a vezetésünkre bizott ifjakat. Oktatjuk őket az igazságokra, melyek vezérlik hitéletüket, irányítják erkölcsi gondolkodásukat, érzületüket és cselekvésüket vagy felfedik előttük a természeti és szellemi élet titkait; s így kiművelve átadjuk őket a társadalomnak, hogy ott betöltsék életczéljokat. A mü dicséri mesterét. Kétségtelen dolog, hogy az ifjú azon befolyások alatt nő és fejlődik, melyeket tanítója, mestere reá gyakorolt. Ha az ifjú tanulmányaiban tiszta, világos fogalmakra tett szert, — ezt tanítójának köszöni; ha könnyen fogta fel és sajátította el az ismereteket, — tanítóját illeti az elismerés; ha a kötelességtudásban, fegyelemben, pontosságban szigorú volt önmaga iránt, — ebben is mestere szolgált neki mintaképül. Nincs az ifjú szívnek húrja, melyet a nevelő rezgésbe ne hozhatna; nincs az ifjú elmének gondolata, melyet a nevelő meg nem világíthatna; nincs az életnek egyetlen mozzanata, melyre befolyást ne gyakorolhatna. Az egyetlen feltétel, mely a nevelő befolyását biztosítja, saját hivatásának önfeláldozó lángoló szeretete. Ha ez az érzelem hatja át a tanárt munkássága körében, nem lesz nehézség, melyet le ne küzdhessen; nem lesz feladat, melyet meg ne oldhasson; nem lesz oly kitűzött czél, melyet el ne érhessen.