Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

/ — 42 — meg legyenek magyarázva. Hiába a fali kép, ha hosszabb időn át függ is az iskola falán, abból soha sem szerez annyi okolást a tanuló, mint ha ugyanazt a rajzot, bár kisebb arányokban, könyvében szemlélheti, nézheti addig, a meddig neki tetszik, mig mjgérti, megszereti. A földrajzi tájékozást is csak a könyvébe igtatott térképről szerezheti meg igazán. Hisz az iskolai fali térképet csak az iskolában látja, holott ha könyvében van, akkor mindig vele van. Szükséges, hogy a főbb táblákon kivül számos kis felvilágosító térképmetszet legyen elhintve a szövegben. S mindez az illusztráczió szélére vagy alá igtatott pontos jelzésekkel. Mert különben hiába áll előtte pl. az Akropolis rekonstrukeziója, ha semmi alkalmas magyarázat nem jelzi a részeket. Hiába nézi a Langl-képeket, ha nincs megjelelve, mi hát az a kép, micsoda részei vannak. A tanár magyarázatát a tanuló meghallgatja, de el is feledi; mig ha ott van könyvében az alkalmas jelzés, minden pillanatban felújíthatja. Megjegyezzük, hogy szemléltetés alatt művészi kivitelű metszeteket értünk, nem alaktalan mázolásokat, milyeneket egyes könyveinkben látunk, olyanokat, melyekből a tanuló müérzéke is tápot, finomságot nyer, nevelődik. S mint fentebb jeleztük, ismételjük, hogy a tankönyvbe igtatott rajzokra nézve szintén tervszerűséget követelünk, hogy pl. a Forum Romanum csak egy könyvben legyen, nem pedig hogy a történelem, régiségtan, latin olvasókönyv mind hozza. Mindegyik könyvbe a legodavágóbbat, legjellemzetesebbet kívánjuk felvétetni. Ha a kép, a szép kiállítás, nyomás a tankönyv árát emeli, azt figyelembe nem veszsziik, mert előttünk főként a tanítás czélja, az ügy szellemi oldalának méltatása lebeg, a mi azt a materiális szempontot egészen háttérbe szorítja. A tanulónak már öltözéke más, mint az inasgyereké, de annak meg kell lennie, mert a tanuló magasabb czélt tűzött ki magának, mint az, a ki nem tanuló. A mi felfogásunk szerint a tankönyvet olvasmányoknak kell támogatniok. A tankönyv végelemzésben mégis csak egy kis kivonat, mely általán a középszerű tanuló képességét tekinti irányadónak. A jobb tanuló e mellett sokat tehet, sokat tanulhat más uton ; s igen sokszor a gyengébb tehetséget is czélra vezethetjük könnyebb s neki tán kellemesebb módokon. Ily út-mód lehet a tervszerűen kezelt olvasmány. Mi itt kétféle olvasmányra gondolunk: olyanokra, melyek inkább a tankönyv tartalmát megvilágítani vannak hivatva s olyanokra, melyeknek első sorban az ismeretek bővítése a czéljok. Az előbbieket magába a tankönyvbe kivánnók igtatni olyanformán, mint a fentebb ismertetett franczia tankönyvben találtuk, vagy külön olvasókönybe összefoglalni. Ezek iskolai vagy magánfoglalkozás tárgyát képezhetnék, nem úgy, hogy azokról leczkeszerűen számot adjanak, hanem hogy általuk a tanultakban megerősödjenek. Az utóbbi, ismerettágitó olvasmányokat már csakis házi foglalkozásra ajánljuk. Ezeknek, mint az előbbieknek is, tervszerűen kellene a tárgyalt anyaghoz sorakozniok. Rövid,