Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1897

— 168 — XV. jtf tanintézet életéből. 1897. aug. 30-án gyűlt egybe a tanári testület alakuló ülésre. Az elnöki széket a testület legidösbje Alaghy Dezső foglalta el. Mindenekelőtt felolvastatta az intézet Kegyurának 1897. aug. 14-én 238. sz. a. kelt leiratát, melyben öt a házfönöki s igazgatói helyettesítéstől fölmentvén, azon gondos figyelemért, mindenre kiterjedő tapintatos eljárásért, búzgó kötelességérzetért és fáradhatatlan munkásságáért, melylyel a rendház és fögymnasium ügyeit Pallér Kelemen igazgató súlyos betegsége és halála óta vezette, —- neki őszinte elismerést és legmélyebb köszönetet nyilvánít. Majd felolvastatja az intézet Kegyurának 1897. jún. 16-áti kelt 166. sz. leiratát, melyben Szenczy Győzőt a bajai rendház főnökségétől s az intézet vezetésétől fölmentvén, ezen minőségben a székesfehérvári rendház és fögymnasium élére állítja. Az új igazgató elfoglalván az elnöki széket, következő beszéddel üdvözli az egybegyűlt tanári testületet: Főtisztelendő s tekintetes tanári Testület! Végig tekintve az emberiség azon soknemü és változatos életfeladatain, melyek az egyes emberek gondviselésszerű hivatása és munkássága, tehetsége és hajlamainak megfelelöleg száz és százféle alakban s különböző irányban elágaznak, azon meggyőződésre jutunk, hogy vannak életpályák és hivatásszerű életfeladatok, melyeknek hív betöltése a dicsőség hervadhatatlan babérját fűzi a küzdő homloka körül, — míg mások az öntudat zavartalan, csendes megnyugvásában találják munkásságuk legszebb és legboldogabb jutalmát. Ha a harczfit, ki hazája szabadságáért küzdve hanyatlott alá, haló porában is az a biztató remény lelkesíti, hogy neve a történetek nagy emlékkövén a halhatatlanok sorában fog ragyogni; addig a nemzet és emberiség szerény munkásait kitartó buzgalomra bátorítja az a meggyőződés, hogy csendes munkásságuk hasonló a permetező eső áldásaihoz, melynek ereje új életre kelti a természet hervadó növényzetét s következményeiben kimagyarázhatatlan jótétemények forrásává leszen a föld összes lakosaira nézve. A nemzet, az emberiség e szerény munkásai közé tartoznak azok, kik életüket az ifjúság nevelésének szentelik. Igen m. t. Tanári Testület, a