Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1896

VII is szakszerül eg gyarapodjék. A gazdag és értékes természettani szertár megteremtése, a benne található tárgyak, eszközök mintaszerű kezelése s elrendezése pedig egyenesen az ö nevéhez fűződik s neki, mint e szertár őrének gyarapítja érdemeit. Mikor ö a tanintézetbe került, alig talált néhány készüléket, mig most öt nagy teremben, a legkülönlegesebb darabokat egyesítve, áll a szaktanár rendelkezésére s szakértők állítása szerint a középiskolai tanítás színvonalát meghaladja. Hagyatékában a jegyzetek halmazait találtuk meg, melyek mind azt mutatják, mily lelkiismeretes pontossággal készült ö előadásaira. Magyarázatainak vázlatát, az összes feladott írásbeli dolgozatokat szorgalmasan feljegyezte magának s csakis ennek lehet tulajdonítani, hogy előadásai mindig kompakt természetűek, a kidolgozásra feladott példák átgondoltak s gyakorlatiak voltak. Kik tanítványai voltunk, még jól emlékszünk előadásaira. Élénken áll előttünk először is egyénisége. Igazi tisztelettel s szeretettel viseltettünk iránta. Az valami nagy volt, mintegy érdem és szerencse vegyüléke, hogy Pallér tanítványai lehetünk. Szerettük azt a komoly, nyugodt méltóságot, melylyel közöttünk megjelent. Megnyert bennünket magának és tárgyának avval, hogy előadásait rendkívül érdekesekké tudta tenni. Minden tantételt, törvényt, úgy tudott feltüntetni, mint a nagy, csodás természetnek egy-egy újabb titkát, melyről ö lebbenté le szemeink előtt a fátyolt. Egyetlen egy szót ki nem mondott, mi előttünk érthetetlen lett volna. Mindig a már ismert, megemésztett anyagból indult ki. Tudva azt, hogy a jó tanítás nem más, mint az ismétlés művészete, nem restelte ugyanazt kétszer-háromszor is elmondani, közben folyton puhatolva, hogy értjük-e. Akkor azután folytatta tovább levezetéseit. S a mellett legkevésbbé sem volt bőbeszédű, sőt inkább nagyon is takarékos. Arra törekedett, hogy mennél kevesebb szóval, mennél többet s világosabban tudjunk. Mikor azután egy igazságot egészen kidolgozott, mintegy szoborszerüleg kifaragott, pár sorban feljegyeztette. Ezt a kevés, succincte megfogalmazott leczkét, melyhez sem hozzá tenni, sem belőle elvenni nem lehetett, szigorúan