Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 11 a kor szellemének megértése, a meglevő alapokon való tovább fejlődés s a vallásos és hazafias szellemnek sajátságos összhangja. Az 1813. év november havában mindjárt meg is nyitják a fehérvári iskolát. Az igazgató Villax Ferdinánd lett, az első tanárok pedig ezek voltak: Horváth Dániel, Mórocz Kálmán, Ghiezy István, Szegh Pál, Boros Ferencz és Pákozdy Komán. Az iskolákban ez időben egész 1849-ig a második Ratio educationis volt érvényben, a melynek főbb jellemvonásait már vázoltam. 42 évig (1806—1848.) élt e rendszer, s ily hosszú idő alatt alig változtattak rajta valamit. Tespedés jellemzi t hát e hosszú korszakot s csakugyan még soha annyira nem maradtunk el a tanügy tekintetében a müveit nyugottól, mint e korszakban. S mégis nagy érdemei vannak e rendszernek, mert az iskolát közelebb hozta a nemzeti élethez azáltal, hogy elrendelte a magyar nyelv tanítását s lassanlassan haladva s a kor követelményei előtt meghajolva, a magyart tette a latin helyett a tanitás nyelvévé. Csakis igy szerepel ezután az iskola, a mint kell is, a nemzeti élet tényezői között. Azt is tekintetben kell vennünk, hogy ez a kor nevelte azokat a kiváló férfiakat, a kik a reformkorszak vezéregyéniségei voltak s a kik a nemzeti átalakulás nagy munkáját végrehajtották. Csak dicsérettel kell tehát meghajolnunk e korszak iskolái előtt, hiszen a nevelésnek és oktatásnak legilletékesebb próbája az élet s nem lehettek rosszak azok az iskolák, a melyek ily kiváló férfiakat adtak a nemzetnek. Ezen tanrendszer szerint tanitottok a czisztercziek is a székesfehérvári gimnáziumban. Mindenben ragaszkodtak a Ratio edueationis o o előírásaihoz s tanári tanácskozmányaikon a tanulmányokban elért eredmények tárgyalásán kívül megbeszélték a tanrendszer egy-egy parag rafusát is. A főigazgatók meg vannak elégedve az intézettel s több izben kiemelik, hogy a tanári kar pontosan vezeti a jegyzőkönyveket és sokat foglalkozik a Ratio edueationis rendeleteivel. Nemcsak az előirt tárgyakat tanítják, hanem nagy gondot fordítanak a helyesirás, szépírás tanítására; sőt még a gyorsírást is előadja egyik tanár, Deák Sándor, ingyen. 1833-tól fogva az ének is szerepel a tárgyak között. Mindenesetre a testi nevelés iránti kiváló érzékre vall azon körülmény, hogy az 1815/16-ikí iskolai év egyik tanári tanácskoznia