Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1893

— IS — pontosságban, hanem terjedelemben is fölülmúlják az eddig létező ilynemű munkákat. Néhány elsőrendű mennyiség szolgáltatta a képleteket és módszereket, miként kelljen a differentiákat a számitásnál alkalmazni. Hét vagy nyolcz mind az alsóbb, mind a felsőbb mennyiségtanban kitűnő jártasságú férfin alkalmazta a nyújtott képleteket a számitásoknál. Magát a mechanikai számításokat többen végezték, ugy hogy az egész műnek szerkesztésénél nyolczvanan voltak alkalmazva. A nagy mű következő czím alatt készült el: Notiee sur les grandes tables logarithmitiques et trigonometriques calculées au Bureau du Oadastre, a Paris An IX. Mindazon kiválóbb műveket, melyek kezdettől fogva a logarithmusokkal foglalkoztak Francis Maseres angol menyiségtudós gyűjtötte össze s három nagv kötetben, a következő czím alatt adta ki: Scriptores Iogarithmici; or a Collection of several curious tracts en the nature and construction of Logarithmus. London 1791—179(5. A jelen században, különösen annak második felében minden analytikai vagy felsőbb mennyiségtani munka tárgyalja és előtünteti azon sorokat, a melvek biztos módot nyújtanak a logarithmusok kiszámítására. Miután röviden vázoltuk a logarithmusok kiszámitásának történetét, s említettük, hogy ezen kiszámitás kétféle uton is történhetik, t. i. alsóbb és felsőbb mennyiségtani uton, nincs más hátra, mint megmutatni mind a két módot. Először tárgyaljuk tehát az alsóbb mennyiségtani módot. Tudjuk, hogy minden az egységnél nagyobb szám ezen (l-l -x) kifejezésben teljesen bennfoglal tátik, mivel x minden számot képviselhet. 8 mivel 0-tól egész <~>c-ig minden egész számnak logarithmusát ki kell számitani — a törtek logarithmusát egyszerű kivonás által ugy is megnyerhetjük — ennek elérésére legegyszerűbb mód ezen log (1+x) kifejezést x-nek növekedő hatványai szerint sorban fejteni a határozatlan velejárók elmélete alapján. így lesz: log (1 +x) = Ax + Bx- + Cx" + J)x* + Ex' + Fa? . . . Ha ezen A, B, C, 7), E, F. . . határozatlan velejárókat meglehet ugy határoznunk, hogy az igy sorban fejtett egyenlet semmi valótlant ne tartalmazzon, akkor a felvett sor alakjának csakugyan helyesnek kell lenni.