Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1893

12 — közöket nem töltötte ki, azért az ő rendszere még igen messze maradt a kivánt logarithmus-rendszertől. Végre a XVJI-ik század elején Napier Scotiában és tíyrg Jobst Németországban voltak az elsők, kik a nélkül, Hogy egymás munkálkodásáról tudomással birtak volna, ugyanazon időben fogtak hozzá a logarithmusok megállapításához. Byrg logarithmus táblájának czime: „Arithmetische und geometrische Progress Tabulen sambt gründlichen unterricht." Gedruckt in der altén Stadt Prag. Im Jahr 1620. 7V2 Bogén in Quart. Byrg kiadott munkájában a logarithmus szót még nem használja, a számot (num) a logarithmustól (expón) szines nyomás által különbözteti meg; a számokat fekete betűkkel, a logarithmusokat pedig vörös betűkkel jelzi. Ugyanezen időben szerkesztette meg s bocsájtotta közre Napier is az ő logarithmus tábláját. O ugyanis a trigonometriai számításokat akarta rövidebbé és biztosabbá tenni s ép ez által jutott a logarithmusok fogalmára. Logarithmus rendszerét a Sinusok- és Tangensekre minden szögre nézve perezről perezre a következő czim alatt adta ki: „Mirifici logarithmorum eanonis deseriptio auctore et inventore Johanu Nepero, Edinburgi a. 1614. 4. Ezen kiadásban nem mutatja be módszerét, melyet alapul vett logarithmus rendszerének kidolgozásánál. A halál nemsokára 1618-ban elszólítá e nemes gondolkodású fáradhatatlan férfiút, azonban íia, ki örökölte atyjának kiváló tulajdonait, művét átdolgozva s kibővítve újra kiadta, s ezen kiadásban már a logarithmusok kiszámításának egész módszere benn foglaltatik. Mirifici Canonis constructio. 1619. Ezen kiadásbeli példányok rendkívül ritkák, a legteljesebb példányt Lyonban az egyetemi könyvtárban őrzik. A Napier által felfödözött de még mindig igen rögös ösvényen tovább haladtak a mennyiségtudósok Németországban, névleg Ursinus Benjámin gymnasiumi tanár Berlinben tette teljesebbé Napier logarithmus rendszerét. O a szögek sinusainak és tangenseinek logarithmusait 10 másodperczről 10 másodperezre számította ki s azokat két kötetben bocsátotta közre következő czimek alatt: Magnus Canon Triangulorum Logarithmicus. Coloniae. 1624. in 4. és Trigonometria ourri magnó Logarithmorum Canone. Coloniae 1625. in 4. Kepler nagyhírű mennyiségtudós tudománya és szive egész melegségével üdvözölte és karolta fel Napiernak ujonan feltalált logarithmus rendszerét. 0 1621-ben Észak-Németországban tett utazása alatt azt tapasztalta, hogy a német mennyiségtudósok legnagyobb része még mindig gyanús szemmel tekintett az uj rendszerre s egész