Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1893

— 13 — nyíltan adtak kifejezést ama véleményüknek, hogy egy igazi mennyiségtudós méltóságával össze nem egyeztethető az, hogy a számitások könnyebbitése kedvéért egy oly rendszert karoljon föl és használjon, mely nincs egész biztos alapra fektetve s a mely egy mértani pontnak képzelt mozgásán alapszik. Ezen ferde hiedelem indította arra Keplert, hogv Napier rendszerét egész terjedelmében kifejtse s tervét, a melyet ezen utja alatt lelkében egészen megérlelt, lakó helyén Linzben csakugyan ki is dolgozott s az igy kifejtett rendszert egy logarithmus-tábla melléklettel a következő czim alatt ki is adott: Jo. Kepleri Chilias logarithmorum ad totidem numeros rotundos, praemissa demonstratione legitima ortus logarithmorum eorumque usus. Marpurgi, 1624. 4. Ezen kiadást csakhamar követte egy második : Supplementum Chiliadis Logarithmorum continens praecepta de eorum usu. Marpurgi, 1625. 4. Nagy örömmel fogadták e müveket mindenütt, de különösen egész lelkesedéssel üdvözölték Angolországban, a hol mindkét munka azonnal meg is jelent igen diszes kiadásban, a mely kiadás nagyban elütött az eddig megjelent szegényes német kiadásoktól. Mihelyt Napier logarithmus rendszere megjelent, Briggs Henrik angol mennyiségtudós s akadémiai tanár Londonban a legbehatóbban foglalkozott az uj találmánynyal s azonnal hozzálátott ő is logarithmus rendszerének megállapításához. Személyesen kereste föl Napiért, szivböl üdvözölte s egyúttal közölte vele tervét, kimutatván az ő rendszerének előnyeit. 1618-ban nyilvánosságra is hozta könyvét ily czim alatt: Logarithmorum Chilias prima. Majd később 1620. kiadta első logarithmus tábláit a következő czim alatt: Aritlimetica logarithmica. E nagy munkában, a mely a közönséges számoknak logarithmusait tartalmazta 1-től egész 20000-ig és 90000-től egész 100000-ig a logarithmusok tizennégy tizedes törtre vannak kiszámítva. E nagy munkán maga a szerző Briggs nyolcz jeles segédmatliematikussal egy álló évig munkálkodott. A míí. bevezetésében egyszersmind leírja logarithmus rendszerének kiszámítási módját s annak előnyeit s kimerítő utasításokat ad a logarithmus táblák használatáról. Egyúttal felhívta pályatársait, hogy a még' hiányzó részek kitöltésénél legyenek segélyére; erre nézve utasításokat ad s ugyanekkor felajánlotta az e czélra már előre elkészített, vonalzott papírjait. És csakugyan lett is eredménye felhívásának, mert a hollandi származású hires mennyiségtudós és könyvkereskedő Vlaq Adrién kitöltötte a. hiánvzó közöket s az igy elkészült teljes logarithmus táblát tiz tizedes törtre kiszámítva 1628-ban Gouda-ban ki is adta.