Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1893

J. Példa,. lu(j a ! log b loy \ d

l — log \ b'

{ lo<) E néhány példa eléggé megvilágosítja a logarithmusok hasznát s azon nagy előnyöket, miket a logarithmusok a mennyiségtannak nyújtanak. II. §. A logarithmusok kiszámítása. Miután lehoztuk és megmutattuk azon tantételeket, a melyeken a logarithmusok alapulnak, most nincs más hátra, mint ezen tantételek alapján megállapítani azon rendszert, a melyben bizonyos alapszámokra vonatkozólag a számok a természetes számsorban egymásután mind kiszámítatván, ngy rendeztessenek el, liogy valamint minden adott számnak logarithmusát, ugy viszont minden logarithmusnak megfelelő számát gyorsan és pontosan kikereshessük. Nem lesz érdektelen egy rövidke pillantást vetnünk ama hosszas fáradozásokra, miket egyes kiváló férfiak kifejtettek, mig a jelenleg használatban lévő logarithmusi rendszert megállapították. A logarithmusok kiszámításának története ép ugv belenyúlik a legrégibb időkbe, mint azon viszonyszámnak 77-nek meghatározása, mely pontosan megmutatja a kör területe és annak átmérője között létező viszonyt. E munka keretébe nem tartozik a különféle számítási módok hosszas tárgyalása, csakis ama nevezetes férfiak műveinek megismertetése, kik e téren a logarithmusok kiszámításának előharczosai, úttörői voltak. Már Archimedes kis művében, melyet ő fövény-számításnak czimezett, összekötött számtani és mértani sorokat egymással avégből, hogy az utóbbiaknak tagjaiból a hányadosokra következtetést vonhasson s igy már ő a sorokat alkalmazta a számok egymásutánjának meghatározására. r " . . Ep igy járt el Stiefel is a XV-ik században. O „Arithmetica mtegra" cziinii munkájában a számtani és mértani sorokból indult ki s kimutatta azon analógiát, hogy miként lehet a szorozmányt és hányadost, a hatványt és gyököt összeadással és kivonással, illetőleg szorzás és osztással helyettesíteni, s igy a számműveletekben bizonyos egyszerűsítést kísérlett meg, mivel azonban a sor tagjai között lévő hiányokat,