Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

— 44 — A vers további fejlődése a rimre vezet. A rimek elhelyezésében határozott törvényszerűség uralkodik Petrarcanál, mely mig a szertecsapongás vagy egyhangúság ellen szigorú korlátokat húz, a belső szerkezet mibenlétét is világosan kitünteti. E szempontból tekintve a rímek csoportosulását, Petrarca összes szonettjei következő három typuszra vihetők vissza. I. typ. II. typ. III. typ. \ abba 1 abba \ abba Négyesek , al)ba ( abb

a Hármasok abba cde jcdc jcde cde | dc d ídce Mint a feltüntetett képletből látható, az előtagban állandóan ugyanazon két rím váltogatja egymást ölelkező helyzetben (rima chiusa), mig az utótag hármasai két vagy három rimet zendítnek össze, melyek a hármasok közt egyenlő arányban oszlanak meg. Az előtagban az első sor rímel a 4. 5. és 8-ik sorvéggel, az utótagban az első hármas összecseng a másodikkal. Néha előfordul a keresztrim is a négyesekben (rima alternata), mely ugyan ősibb, de szokatlanabb. A hármasok valamivel több szabadságra vallnak, de csak nagy ritkán jön elő a kézikönyvekben közönségesen példakép állított utolsó páros rím. A rímek minőségét tekintve, Petrarcánál, valamint általán az olaszoknál csakis úgynevezett női rimek találhatók, vagyis legalább két szótagra terjedők. Nem pusztán az ő érdeme, az olasz nyelv lágysága is hozza magával, hogy a rímek mintaszerűek. A magán- és mássalhangzók azonosak, míg az értelem és mondattani alak különböző. Assonanzok csak ritkán találnak alkalmazást. Ezeknek helye inkább a nép termékeiben van. Egytagú rímeket Petrarca sohasem használ, egyébkint sem találjuk másutt, mint a komikus költeményekben. Az olasz csonka rímnek nevezi ezt (rima tronca). Leigli Hunt szerint a rímeknek nem szabad hosszú szóra esniök, mert az gyöngíti a zengzetesség hatását. Bár Dantenál, Cinonál ilyen esetek is vannak a nélkül, hogy bármi zenei fogyatkozást észlelnénk, Petrarca rímes szavai ritkán esnek három szótagunál hosszabb szókra. Valamint nagy könnyűséggel találja meg az összetartozó legcsattanósabb rímeket s azokat sohasem erőszakolja az értelem csorbítása-, vagy a szerkezet feláldozásával, úgy az egyes rímcsoportok közt