Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

— 31 — volt, de esak Pamutban létekor vett tudomást róla. A Virgilius-féle jegyzésről is ki van matatva, hogy apocryph s igy nem marad az ok látszata sem, mi az abbé véleményét támogatná. Különben is csak a kalandos képzelet teremthet hasonló theőriát, mely Ízletesebb a pikáns érzéknek, mint a természetes felfogás egyszerűsége. Lehetetlen elhinnünk, hogy egy előkelő nemes megtűrjön bárki részéről oly hódolatot, melyet dalok egész sorozatában zengnek Italia, sőt Európaszerte; lehetetlen, hogy a kortársak ily viszony létezéséről ne emlékeznének. Mellette Petrarca a szonettekben Laurára vonatkozó legcsekélyebb mozzanatot sem felejt el feltűntetni szemeitől egész keztyüjéig, hogyan érthető, hogy csak férjéről s gyermekeiről nem szól, holott e pont nem lehet vala közönyös a költőre nézve! De Petrarcáról is, ki műveiben oly mély erkölcsi és vallási meggyőződést árul el, fel kell tennünk, hogy de Sade-féle szerelmet nem öftöztet a szonettek magasztos köntösébe. Ezek után bátran elfogadhatjuk, hogy Laurának nem volt férje s mint Velutello, Petrarca egyik legértelmesebb magyarázója vitatja, Arrigo di Chiabau volt atyja, a Vancluse melletti Cabriéres ura. Petrarca Vancluseben ismerkedett meg vele 1327. ápril 6. midőn Laura még' alig volt 13 éves s attól kezdve hódolt bájainak 1348. ápr. 6-án bekövetkezett haláláig. Jgen, de ha Laura leány volt, Petrarca nőtlen, mi akadályozta őket vágyaik elérésében a gyöngéd viszony 21 éve alatt? Oly kérdés, melyre lehetetlen biztos feleletet adni. De egészen megfelel a körülmények- és jellemeknek Tomlinson véleménye. Hogy Petrarca Laurát nőül nem vevé, annak okát főleg két körülményben leljük: Petrarca kivételes helyzetében egyrészről, másrészről Laura sajátos jellemében. Petrarca egyházi férfin volt, papi öltözetet viselt s bár a hajkoronán kivül egyéb rendeket fel nem vett, az egyházzal s fejeivel soknemü, s igen szoros összeköttetésben állt. Több rendbéli egyházi méltóságot viselt, melyekkel ugyan nem járt a lelkipásztorkodás fontosabb hivatala. Kanonok, esperes, Róbert nápolyi király udvari káplánja volt egyszerre, sőt püspöki méltóság is felajánltatott neki. 0 azonban nem fogadta el, mint nem az apostoli szék titkári állását sem, mellyel mint a pápák kedves egyéne szintén megkináltatott. S kezdetben, midőn Laurával megismerkedett, nem is volt oly állása, melyben családot alapíthat, vagy egy előkelő nemes leánya kezére számíthat vala. De Laura jelleme is kivételes. Mint Petrarca elénk festi, hajlamai, vágyai inkább az égiekre, mint a földre voltak irányozva, ki