Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

— 25 — koszorúját. Colonna bíbornok tanácsára ő Róina, mint hazája kitüntetése felé, fordul. De előbb Nápolyban napokig tartó vizsgálatnak veti alá magát, nehogy érdemetlennek lássék ily magas díjra. Első, ki a római kapitoliumon nyerte megkoszorúztatását. A kitüntetés nem ragadta őt el annyira, hogy magában be ne ismerte volna az emberi tudás korlátoltságát. Viszont ezen önbeismerés sem tette őt közönyössé a tudatlanság ostorozása iránt. Különben barátai-, azaz imádóival együtt ellenségei is támadtak. Szonettjei a nép ajkán ének alakjában éltek, mások azonban bár jó embernek, de kevéssé műveltnek tárták a Laura költőjét. Ezeket „De ignorantia sui et multorum" művében igyekezett észre téríteni. Különös, hogy számos nagy szellem, főleg a fonákságok ostorozói, kiváló ellenszenvvel viseltettek a társadalom egy osztálya iránt, melynek tagjaira pedig időnkint nagyon is reá szorulnak. Montaigne megveti, Moliére nevetségesekké teszi az orvosokat. Petrarca is kigúnyolta, sőt a legsúlyosabb vádakkal illette őket, Hadrian siriratát idézve VI. Kelemennek: „Perii per multitudinem medicorum." Kapzsiknak, pénzszomjasoknak nevezi őket s tudatlanoknak, kik mások halálán okulnak, s istenteleneknek, kik szívtelenül ölik meg a beteget.

1) Ezek is visszatámadtak Petrarcára, eretnekséggel vádolva őt az avignoni bibornokok előtt, kikről tudták, hogy ellenséges indulattal viseltetnek iránta. Másutt keményen rója meg a másolókat, kik egyébhez sem értenek, mint konyhai dolgokhoz.-) Gyakran panaszkodik, hogy mig egy munka megírására nem kell néhány hónapnál több idő, a másolás évekig tart, pedig állandóan legalább hatnak adott munkát. Sokat ígérnek, mint mondja, de keveset adnak és mindent elrontanak.

3) Voltak, kik biivölőnek tárták öt, mert Virgiliust olvasta. Remekül védelmezi magát evvel szemben Boccacciohoz irt levelében, midőn mondja, hogy az irodalom nem ellensége a szentségnek. Sok ut vezet az égbe, egyik hosszú másik rövid, fényes, homályos, meredek és lejtős. A tudatlanság a gyávák útja, de azért a tudomány is képes felmutatni annyi szentet, mint a tudatlanság.

1) A kor mint látjuk indolens volt, az eszközök silányak. Azért kellett oly fényes szellemeknek felragyogni, mint a XIV. század hérosai, hogy megkiizdjenek a homállyal. Mi csigalábon járhatott akkor az elme vívmánya. A nyomtatás, hírlapok, táviró, vasutak hiányában nehézkes az eszmeMaffei i. m. I. köt. 117. 1. *) U. o. 131. 1. ') Tomlinsou i. in. 205 és k. 1. *) U. o. 208. 1.