Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

— 23 — atio pro gentis more sic satis laudabilis, cum eas ad venatum, et armorum ractationem a telieris condocefacerent, Prirnis pueritiae annis aves et mures .rcubus flgebant: adolescentiam ingressi lepores et vulpes sectabantur; quoad orroboratis exercitatione viribus inter milites adlecti essent. Nefas tamen uit, quemquam inter viros prius censeri, quam bostem trucidasset." (Pray }yörgy: Ann. Vet. Hunn. Dissertatio praevia. pag. 10.) Ily rövidítéssel, de eléggé önálló fölfogással irja le Szekér ugyancsak 'ray György nyomán (Annales Veteres Hunnorum. Pars I. Liber I. pag. 13. 14.) a liunnok fejedelmeinek történetét Tennian halálától (Kr. e. 210.) 3gész Punuch fejedelemig, a ki alatt Kr. u. 49-ben az ország két részre szakadt. Az északi rész Punuché maradt, mely birodalom Kr. u. 92-ben végkép elpusztult. A déli rész két félre szakadva egyik „az Ottomani vagyis most úgynevezett török birodalmat" (Magy. Er. I. 69. 1.) alkotta, a másik pedig a magyaroknak nemzője lett. Azon állításában, „hogy egy légyen a törökök és magyarok eredete" Porpliirogenitus és Pray György véleményére támaszkodik. Thuróczy is vallja ezen rokonságot, 1 Szekér ép úgy a törökökkel való rokonságunk bizonyítására, mint a tatárokkal való rokonságunk említésénél tette (Magy, Er. I. 19. 1.), Pray György: „Dissertationes Hist, Crit, in Ann. Vet, Hunn." 2 czímii művéből vett egyező szókat sorol fel. Köztudomású dolog, hogy nyelvünkben vannak török eleinek, még pedig igazi török elemek és a török nyelvekkel közös elemek. Az igazi török elemeket, szavakat még régi hazánkban az ó-csuvas nyelvből, mai hazánkban pedig a betelepített bessenyőktől, kunoktól, majd pedig az oszmantöröktől kölcsönöztük. Ezen kölcsönzött török szavak száma mintegy másfél százra tehető. A török nyelvekkel közös elemek azok, melyek a magyaron kívül a többi ugor nyelvekben is meg vannak, tehát ezeknek már az ugor alapnyelvben is meg kellett lenniök. „S így ezek — mondja Szinnyei József — csak azt bizonyítják, hogy az ugor alapnyelv rokonságban állt a mai török nyelvek előzőjével, a török alapnyelvvel; vagyis, hogy a kettő egy közös alapnyelvből fejlődött, s ez az u. n. altai ős-nyelv." (Dr. Szinnyei József: A magyar nyelv rokonai. Budapest, 1883. 46. 1.) Nyelvünk rokonsága a török nyelvvel nagyon távoli. Az altai nyelvcsalád csoportjai: az ugor, szamojéd, török, mongol és a tunguzmandzsu nyelvcsoportok. A magyar az ugor nyelvek csoportjába tartozik, a mely csoportba tartoznak még és így a 1 L. „Scriptores Remm Hungaricarum." Mathiae Belii Tom. I. pag. 54 2 L. Pray György: „Dissertationes Historico-Criticae in Annales Veteres Hunnorum etc." Vindobonae, MDCCLXXIV. pag. 27. és 306.