Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

- 40 életű angol ember irta, úgy a „Magyar Robinson"-t is egy hányatott életű, (le igaz magyar érzelmű magyar ember, derék szerzetes pap, Szekér Joákim Alajos irta. Művét „Robinson "-nak nevezte, a mely czímen művet Európa majd minden nemzetének irodalmában találunk. Azonban Szekér „Robinson"-ja sokban különbözik a külföldi Robinsonoktól, mert míg ezeknek általában az az alapeszméjük, hogy az ember a jelen szenvedéseit a szebb jövő reményében nyugodtan viselje és hogy természeti képességeivel s kitartással a legnagyobb szorongattatások közt is, a természet és sors ellen egyéni erejével diadalra juthat; addig a „Magyar Robinson "-nak eszméje: a magyar mindenre alkalmas; czélja pedig mulattatva oktatni. Az ismeretek előadása könnyen folyó és könnyen érthető, a „közrendű embereknek, sőt az asszonyi nemnek elméjéhez" van szabva. Szekér választott tárgyával, a mennyiben két magyar vitézt indít útra és őket a világ távoleső részeibe elviszi, teljesen megelégedett, sőt büszke reá. Választott tárgya ócsárlóiról azt mondja, hogy „azokat egy nemes megvetéssel, minden felelet nélkül kikerülöm." (Magy. Rob. I. pag. XI.) A „Magyar Robinson" meséje a következő: Újvárit, a komáromi születésű huszár századost és Miskei káplárt, kit Újvári mint borbély legényt kedvelt meg és vett fel a huszárok közé, a törökök a karloviczi ütközetben elfogták. A foglyok Ibrahim basa kezébe kerülének, a ki velők elég emberségesen bánt; meghagyta, hogy addig ne verjék őket bilincsekbe, míg az ütközetben nyert sebeikből ki nem gyógyulnak. Ugyanis Újvárinak bal bokája, mikor meglőtt lova eldőlt, a ló alá került és kificzamodott; Miskeinek pedig csak könnyű sebei voltak. Miskei a volt borbély legény értett a borotváláshoz, foghúzáshoz és érvágáshoz. E tudományának sok hányattatásai között nagy hasznát vette, sőt sokszor e miatt nagy megtiszteltetésekben részesült. Újvári bokáját is meggyógyította. Újvárit fatörzsökhöz kötötte és bal bokáját egy tekerős rándítással helyre ugrasztotta. Ezt látva a törökök Miskeivel nem mint rabbal, hanem az orvosi tudomány szentebb titkaival biró emberrel bántak és társával együtt nagyra becsülték őtet. Negyednapra négy kísérővel és egy vezetővel Törökország felé megindultak. Itt közbeszövi Szekér a törökökkel való háború okának kifejtését. A foglyok Belgrádon keresztül Konstantinápolyig jutnak. Chiurli városában Pusztai Péterrel, a ki Rákóczi Ferenczczel vándorolt ki, találkoztak. E fejezetben elmondja a szerző az útba eső városok ismertetését. II. Bajazet török császár esetét is, hogy mikép győzte le fiát a pártütő Selimet, az olvasó elé tárja.