Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

— 31 — még azt is a marengói csatavesztésnek tulajdonítja, „hogy ezen naptól fogva a franczia nemzet meg nem szűnt győzedelmeskedni és az o hatalmát egy országról másikra terjeszteni." (L. Bevezetés 4. lap.) Több Marengó nevezetű helység van Olaszországban. A melynél a „csata történt, Pedemontziumban vagyon, Alessaiidria városától a Bormida vizén általmenvén, csak egy óra járásnyi földre. Kevés házból álló nyomorult falú. Hogy pedig azon hires csata Marengótól, nem pedig Alessandriától vette neveztetését, oka az, mivel a francziák győzedelmeskedtek, az ö generál stabjok pedig Marengóban volt, onnand adta Bonaparte a győzedelemnek tudósétását hiiiil a párizsi népnek, és onnand terjedctt el egész Európában a marengói csatának nevezete." (Mar. Csat. 10. lap.) Szekér a „Marengói Csata" czímű egy kötet és hetvenhét kis nyolczadív nagyságú lapra terjedő művében a szoros értelemben vett marengói csata előzményeit is részletesen elbeszéli. Elmondja, ugyanis, hogy az 1799-ik év végén decz. 3-ikán az ausztriai hadsereg a franczia határtól nem messze fekvő Coni vagy Cnneo várát foglalta el. Ezután mindkét ellenséges hadsereg téli szállására költözött. A franczia sereg fővezére Massena Genuaba és a körüllevő helységekbe vonult, az ausztriai had pedig a pedemontziumi városokban telelt. B. Splényi tábora, melynek Szekér papja volt, és a 4-ik huszár tábor (Regement), ez utóbbi Bussi generális vezetése alatt szélső őrizeten (Vorposton) állott, hogy Massena seregének minden 'mozdulatát figyelemmel kisérje. A tél elteltével márcz. 5-ikén Massena meghagyásából Darmond franczia generális Sestri di Levante-ban levő osztrák éléstárakat, melyekben hatezer mázsa rozs vala, elfoglalta. Ugyanezen nap egy Gavi felől jövő franczia csapat egész az őrizetig nyomult „de midőn az ott őrizeten levő Splény gyalog regementje kirukkolt, hadi rendbe állott, hogy az ellenséges franczia sereggel szembe szálljon, látván az ellenség ezen császári regementnek bajnoki bátorságát, nem volt semmi kedve ezen bátor vitézekkel szembe szállani, Gavi felé, a honnand jöttek visszahúzták magukat." (Mar. Csat. 12.1.) Ezután mindkét részen elkezdődtek a komolyczélú, a döntő ütközetre irányuló hadi intézkedések. Szekér ezeket nagy részletességgel műve 12—62-ig lapjain mondja el. Melas ausztriai fővezér márczius közepén főhadi szállását Turinból Alessandriába tette át. Hadi erejének nagy részét Agni felé a Bormida vize mellett levő lapba vonta. Erre Massena franczia fővezér is ötvenezer emberhői álló seregét egybegyűjtette. Az osztrák sereg az apróbb szerencsés csatározások után Genua elfoglalására törekedett. Massena a