Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

- 32 franczia hadsereg fővezére kétségbeesetten kirohant a várból, de nagy veszteséggel visszanyomatott. Eddig tart az osztrák hadsereg szerencséje. Ezentúl folyton a franczia sereg győzedelmeskedik. Genua ostromlása közben Bonaparte aegyptomi hadjáratából visszatért Francziaországba. Hallotta az olaszországi franczia sereg szerencsétlen ütközeteinek hirét, s hogy Olaszországnak minden tartománya és városa Gavi és Genua kivételével az osztrák hadsereg hatalmában van. E liirek hallatára Napoleon Párisban a nemzet-gyűlést összehívja és magát első consullá teszi; ezután hirtelen mintegy hatvanezer emberből álló sereget gyűjt és azt öt csapatban, különböző utakon a havasokon át - mint egykor Hannibal — Olaszországba vezette. Az öt csapatban előretörő franczia sereg kisebb csatározásokban folyton győzött; végre pedig az osztrák sereget egészen bekerítette. Mellas osztrák fővezér látván a mindenfelől közeledő ellenséget, elrendelte, hogy Genua ostromlása abbanhagyassék és az ostromló sereg Bonaparte ellen siessen. Az ostromlás abbanhagyásának napját megelőző éjjel Massena Genuát az osztrákoknak feladta. A várost és az erőséget Hohenzollern osztr. generális négyezer emberrel szállotta meg. Ennek daczára az osztr. seregnek Ausztriával való közlekedése egészen el volt zárva, Melas osztr. fővezér a veszedelem elhajítása végett elrendelte, hogy a Turinnál álló sereg legalább a Pó vizén való szabad átmeneteit megtartsa. Ott osztr. generális Castegio felé az ellenség elé sietett, hogy azt stradellai állásából kiszorítsa. Castegionál volt az ütközet, melyben az osztrák csapat úgy megveretett. hogy a két óráig tartó ütközetben kilenczezer osztr. harczos részben elesett, részben megsebesült vagy elfogatott. Ezen vereség előképe volt az öt nap múlva következő marengói veszteségnek. A maradék had Marengó falucskán keresztül Alessandria felé tartott, hol Melas fővezér táborozott. A franczia had egész Marengóig követte őket. Itt Bonaparte Berthier fővezérrel együtt megállapodott. Mindezek előrebocsátásu után kezdi meg Szekér a tulajdonképeni marengói csata leírását. Julius 13-ikán délután a másnapi ütközetről a rendeletek az osztrák táborban alig hirdettettek ki, midőn a franczia sereg Marengóból hirtelen előre nyomul és az osztr. sereget megtámadja. Mindkét fél egyenlő állhatatossággal harczolt és a küzdelemnek csak a beállott éj vetett véget. Másnap nyolcz órakor rendezett sorokban újra megkezdődött a csatározás. Az egész franczia sereg nagy vereséggel S. .lulia 110 helységig