Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

diné aniini. An nescitis tini a nnus leo multos cervos in fugám vert.it, ut dicit quidam philosophus. Sed liis omissis dicam vobis, quis enim potuit contra stare militibus Scythiae? nonne Darium regem Persaruin Scythici in fugám converterunt, et sic cum timore et maxima turpitudine fugiit in Persas, et perdidit ibi octoginta millia hominum. Alit nonne Cyrium regem Persarum Scythici cum trecentis triginta millibus exciderunt? aut nonne magnum Alexandrum filium Philippi regis et reginae Olimpiddis, qui multa regna pugnando sibi subiugaverat, ipsum etiam Scythici turpiter fugaverunt? Unde strenue et fortiter pugnemus contra eos, qui assimulantur nostris canibus, et sic inultitudinem eorum timeamus, ut muscarum mulitudinem." (Anonymi: História Ducum Hungáriáé. Cap. VHI.) Ezen kis lelkesítő beszédet Szekér ekkép közli: „Erős férfiak, Szityai katona társaira! Emlékezzetek meg feltett szándéktokról, midőn mondottátok, hogy lakóhelyet fegyverrel akarnátok magatoknak készíteni: meg ne rettenjetek tehát az oroszok és kunok sokaságától, a kik hasonlók a mi kutyáinkhoz. A kutyák midőn hallják az ő uroknak fenyegetéseit, nemde megijednek V Az erkölcs nem a sokaságban, hanem az erőben vagyon. Nem tudjátok-e, hogy egy oroszlán sok félénk szarvast megszalaszt? Osztán ki is állhatott még eddig ellene a Szittyái vitézek erejének? Nemde Dárius perzsák királyát a Szittyaiak nem csak megszalasztották, de megölvén nyolczvanezeret katonái közül, magát is Perzsiába visszaszorították? Nemde Czirust ugyan perzsák királyát, háromszáz harminczezer katonáit lekonczolván, a Szittyaiak gyalázatosan megcsúfították? Nemde Nagy Sándort is Fülöp királynak fiát a Szittyái vitézek rútul megszalasztották? Bátor szívvel legyünk azért bajtársaim! és olybá tartsuk ezen ellenségünket, mint a legyek sokaságát." (Magy. Er. I. 104. 1.) Szekér a magyarokhoz csatlakozó 7 kúnvezérről szólva, forrásúi Dugonicsnak „ Etelka "-jálioz irt jegyzeteket használja. Thuróczit is olvasgatja, de gyanús szemmel nézi őt, épen azért a míg Anonymusból ki nem fogy, forrásul nem is használja. Sőt megrójja Thuróczit, hogy Árpádnak Zalánhoz küldött ajándékából a tizenkét fehér ló küldeményből, mint „valóságos történetből mesét csinál, midőn Zalán helyett Svatoplugot, tizenkét ló helyett pedig egy fehér lovat emleget." (M. E. 113. 1.) Mesének mondja Thuróczi

1 azon elbeszélését, hogy Leel kivégeztetése előtt kürtjével Konrád császárt agyonütötte volna. (M. E. I. 133. 1.) Konstantinápoly megszállását a magyarok által (M. E. I. 129.1.) mégis a Thuuóczi krónika XXVI. fejezete és Kéza Simon elbeszélése szerint mondja el. 1 31. Joh. de Thurócz: Chronica Hungarorum. cap. XXV.