Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

- 19 IV. Szakasz. Attila birodalmának megdőlése után a hunnok Tanai és Borystenes vizek közé szorultak; Attilának Uturgur és Kuturgur (Utigúr és Kutigúr) nevű unokáitól Utig-uraknak és Kutig-uraknak neveztettek. Az utig-urak egyik királyuktól Moagertől magyaroknak neveztettek el, kik Álmos alatt Európába jöttek. Ezután elmondja a honfoglalást, a vezérek és Árpádházbeli királyok történetét. Szekér a magyarok őstörténetét és az Árpádok viselt dolgait elégterjedelmesen adja elő. A második kiadás első kötetét egyes jegyzetekkel toldotta meg, a melyek csillag által vannak az első kiadás részeitől megkülönböztetve. Ezeken kiviil az első kiadás több helyét jó részt helyesirási szempontból kiigazítja. A bővített helyek a következő dolgokról szólanak: Védelmére kel a hunnok azon emberáldozatának, melyet a fejedelemné egészségének visszaállítására tettek. (I. 50. 1.) — Azon hagyomány igaz voltát tagadja, mely szerint Guvernello helység kis temploma helyén állott volna Attila seregével, midőn Leo pápa eléje ment. (I. 85.1.) — Uturgurok, Kuturgurok és Moager neveket mai hangzás szerint utigurak, kutigurak és magyarnak olvassa, mert — úgymond — az idegen irók magyarul nem tudván, a neveket hibásan jegyezték föl. (I. 91. 1.) — Horvát- és Tótországot már Leel, Bulcsú és Botond elfoglalták, de a koronához csak sz. László kapcsolta (I. 118. 1.) — Kifejti az okokat, melyek szerint sz. László igazsággal kapcsolta Horvátországot birtokához (I. 212. 1.) — Kikel Haner Györgynek 1694-ben kiadott műve ellen, melyben Haner azt állítja, hogy a szászok előbb birták Erdélyt, hogysem a magyarok azt elfoglalták. (I. 236. 1.) — Állítja, hogy a szebeni prépostságot Béla király alapította, de javadalmait a szász lutheránusok elfoglalták. (I. 255. 1.) A második kiadás első kötetéből hiányzik Géza fejedelemnek és nejének Saroltának azon látomása, melyben Zoltán leendő születését hírül veszik. (I. kiad. I. k. 124. 1.) A II. könyvben, mely szintén négy szakaszból áll, minél tovább megy, annál rövidebb lesz az előadása. Az első szakaszban vegyes házbeli királyaink történetét Venczeltől (1301—1526.) I. Ferdinándig adja elő. A II. szakaszban nemzetünknek Ferdinándtól I. Leopoldig viselt dolgait tárgyalja. A III. szakaszban I. Leopoldtól, ki alatt „a magyar királyság az ausztriai háznak örökösen átadatott," Mária Teréziáig terjedő időről szól. A IV. szakaszban pedig Mária Teréziától II. Leopoldnak (1790. nov. 15.) koronáztatása után tartott országgyűlésig történt dolgokat adja elő. Az országgyűlésen hozott 74 törvényczikk felsorolásával művét bevégzi. Mária Terézia uralkodásával azért nyit uj szakaszt, mert — úgymond — a pragmatica sanctio szerint kezdi 2*