Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

58 falusi jószágán a túlságos rózsaillat élvezetétől kezdetben erős köhögést később gyomorbajt kapott, mi végre halálát okozta. Rhodiginus szerint Venerius Ferencz, velenczei fejedelem, az isteni szolgálat alatt a templomban díszül alkalmazott rózsafüzéreket eltávolíttatá,' hogy mint azt más alkalmakkor tapasztalá, illatuktól el ne ájuljon. Lemery oly egyéneket említ,, kiknél a rózsaillat náthát s hányást okozott. Dr. Ledel ismert egy embert, ki a rózsavirágzás idején szobáját el nem hagyhatá, mert a rózsaillat nála szemviszketést, gyuladást s könyezést idézett elő. Mindezen egyes eseteknél feltűnőbb az, midőn Róma nőiről általában azt olvassuk, hogy minden illat, de a rózsáétól idegenkedtek különösen. A hol az ó-korban örülni, gyászolni, lelkesedni, élvezni, enni, inni s aludni nem tudtak rózsa nélkül, ott most orvosok állítása szerint, egy — különösen áldott állapotban lévő — nőt a rózsa- s ibolyaillat öt perez alatt a halálba kérget; de bármily állati szag, még a legkiállhatatlanabb rothadásos kloaka reájuk a legkisebb kellemetlen hatással sincsen. 1 E római nőknek ezen virág- s különösen rózsaellenszenvéböl magyarázható meg, hogy a hajdani virágos Rómában s környékén a kertészet ezen ága annyira aláhanyatlott. Ily mértékű idegenkedés ilyen közkedveltségű tárgy iránt bizonyára az emberi lélek, vagy inkább testi szervezet ritkább s feltűnőbb sajátosságai közé sorolandó, melynek alapja Priestley és Ingenhousz kísérletei nyomán, a rózsából nagy mennyiségben kiáramló kénes s izgató levegőnek a gyönge s ezért ingerlékeny idegekre gyakorlott hatásában keresendő. Azonkívül megjegyzendő, hogy a nyákhártyáknak hypochondricus és hystericus jellegű beteges állapotaiban a tárgyak s tünemények az érzékekre gyakran v;szás benyomásokat gyakorolnak. így a bűzös aszat (Ferula Asa foetida L.) nevű, Perzsiában tenyésző növény kellemetlen szagú tejnedve a náthás állapotban rózsaillatúnak tűnik fel. Az ily rendetlen perceptiók — az említett okoknál fogva -— állandókká is lehetnek, vagy egyesek szervezetének épen veleszületett fogyatkozásai s tökéletlenségei. A rózsa földrajzi elterjedése, fajai s kultivált alakjai. Miután a rózsa szereplését fővonásokban a legrégibb időktől kezdve a különféle népek szokásaiban s érzelemvilágában szemmel kísértük, vessünk most egy rövid tekintetet az ö természetrajzába, különösen a művelés alatt álló fajtáira s ezek földrajzi elterjedésére vonatkozólag. A legrégibb, erre vonatkozó adatok itt is mondaszerüek, vagy ha van is bennök némi valőszinü1 Ugyanez kisebb mértékben Felső-Olaszország lakéira is áll