Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

10 valóságos gyilkosságnak ós Lycurgus szerint épen úgy büntette mint a szabadét.

1 Igaz ugyan, hogy itt arról van szó, a ki más rabszolgáját gyilkolta meg, és azon esetben, ha valaki a maga rabszolgáját gyilkolta meg, rendes uton gyilkossági vád nem emeltetett, mivel a rabszolga gyilkosát csak ura vádolhatta mint jcpoa-íjxwv;

2 de még ezen esetben is a gyilkos ki lett zárva az áldozatokban való részvételből és vallási engesztelésnek esett alá.

3 A betelepedettek és idegenek (jjirotxoi xai £svoi) jogilag a polgárok és rabszolgák között foglaltak helyet és ezek meggyilkolása mint sxoúoio; büntetteték. A második osztályba tartozott a törvény által megengedett emberölés (TFÓVOC Sixaíwc vagy ÍVVOIAID; IV.-AYÍI-SÍC), melynek ismérvei a jogellenesség kivételével ugyanazok, melyek az emberölést gyilkossággá (<póvo; sxoóaioc) minősítik. Drákó minden szigoriisága mellett is szükségesnek tartotta, megállapítását olyan eseteknek az emberölésben, melyek nem jogellenesek, tehát büntetendő cselekvényt nem is képeznek.

4 Bizonyára az ősrégi szokásnak hódolt a törvényhozó, mely az emberölést bizonyos esetekben nem akarta büntetés alá vonni.

3 A jogos emberölés eseteiben bíráskodó törvényszék a Delphinion vala.

6 Jogos volt pedig megölese annak, a ki az állam által a törvény oltalma alól kitaszíttatott. Ez volt sorsuk mindazoknak, kik zsarnoki uralomra törtek, kik a demokratikus alkotmány fölforgatását akarták, a kik hazaárulást kísérlettek meg, vagy a ki zsarnoki uralom alatt hivatalt vállalt.

7 És a ki az ilyenek üldözésében életét 1 ouőé TCV |xsv oixénjv áíroxTstvavta ápfupíi;) SCT][UDOV, TÖV 8S sXsóttepov etpfov :W> vójitov áXX' óaoítoc stcI Jtáaiv xai TOÍ; sXa"/íatot; jrapavo[i7Í[i,aai atávatov wpioav eivai zvjv ÍTjfuav. Lykurg. c. Leocrat. (iö. §. — xai Vj yj'fo? íaov Súvarai tw 5oöXov ajroxTeívavT'. xai T(]> sXsóö-epov. Antiph. or. 5. §. 48. 2 xav GIXÍTTJC F

(, TOÓTWV -CÁT; S~NXTJ'{I£'.C eívar SJAOÍ OS OUTS févei rcpooíjxsv 'ÍJ ávftpwko? (a megölt), — ooS' aü ftspárcaivá fe. — Dem. or. 47. §. 72. — xai Ttj> Ssgtot^ (SÍSITÍ) av Sox-^ IJIC^SXÖ'SIV újrsp TOÜ SOÚXOÜ. Antiph. or. 5. §. 48. 8 wits xai av ttc XTsivifl tivá, ú>v atkó; xpaiet xai ATJ l'auv ó T'.juöprjoíov, tö VOJUÍÓ[xsvov xai tö deíov 5e3'.á>; áfveúei ts sautöv xai acpéSsTat <5>v eíprjtai áv t<j) vújxw. Antiph. or. 6. §. 4. 4 '() Apáxcov . . . oüx a<póíXsro tVjv TOÖ Stxaíoo táciv, aXX' s'ihjxsv, stf' OÍ; sasivá; áaoxT'.vvóvai, xav oőtcu tt; Spáo^, xaOapöv őiwpiasv eívai. Dem. or. c. Leptin. 20. íj. 158. 5 Dem. or. 23. §. 74. az anyagyilkos Oresztesz fölmentetett; Apollodor. II. 4, !). A Linost megölő Herkules fölmentetett; Paus. I. 20. Theseus fölmentetett. i

; A Delphinion vérbirósága Apollónak a Palládiumhoz közel fekvő szentélye mellett ülésezett. A delphosi Apollo és Diana tiszteletére alapított templomnak TÖ AsX<píviov volt neve. Erről nevezteték el a törvényszék is, melyet Aegeus király alapított 1283 Kr. e. (Pollux VIII. c. sect. 119: zb síri AeXtftvúo (Stxaar/jpuov íSpóíb] úzö zob 'Alfám;, Xá-fetai Sé 'AjróXXom AeXtpivúo xai 'AptéjiiSi AeXtp.víoj). Már Theseus a lázadó Paliantidák megöléseért ezen törvényszék elé állíttatott 1236 körül Kr. e. (Paus. 19. 1.) Hasonlókép Orestes anyjának megöléseért Demophon alatt 1183 Kr. e. (ha ugyan ezen király uralkodásának első éveben pusztíttatott el Ilium). 7 stfnrjtfísavTO yáp xai wjtoaav, sáv ti; rapavvíSi siriTtíHjTai, fj nrjv rcóXív -poSiSto, 7} töv íf

(;j.ov xataXúírj, töv aisfravójj.ev&v xaftapöv eívai ájtoxtsívavta. Lycurg. c. Leocr.