Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1883

— 17 — ténelmi búvárról, születése századik évfordulata alkalmával, megfeledkezhetett volna ?! Ezen fényes gyülekezet; a tudós férfiak, az irodalom bajnokai s barátai, kedves hazánk legtávolabb vidékeiről ide érkezett vendégek szép koszorúja; és e teremben minden rangból egybegyűlt tisztes közönség, mely az ünnep örömében lelkesen részt vesz, nyilván hirdetik, hogy Fehérvár városa nem feledkezett meg jeles fiáról, a nagy tudományu Horvát Istvánról. A tisztelet, melyet mai napon emlékének, és ezáltal a tudományos fáradalmak méltánylásának szentelünk ; midőn születése helyét márvány-emlékkővel megjelöljük, reánk, mindnyájunkra osztatlanul, mindnyájunkra, e nemes város lakosaira, háramlik vissza. Végül, mielőtt beszédem vitorláit bevonnám; még egy szavam van ezen emlékünnep alkalmából. Minthogy pedig ez a kegyelet és a legbensőbb hálának viszhangja, megengedi a tisztelt közönség, hogy néhány szóval azt fölemlítsem. A kegyelet érzése Horvát István iránt, rég időtől, évtizedektől fogva tanyát ütött keblemben, ott honol állandóan lelkemben. És most, ezen kedvező alkalommal vétenék emléke iránt, ha azt néma hallgatással mellőzném, ha most azt kebelemben elfojtanám. ő a pesti kir. egyetemen szeretve tisztelt, és tisztelve szeretett tanárom volt egykor. Örülök, hogy ez alkalommal a tisztelet és hála adóját irányában némikép leróhatom. — Emléke élénken előttem lebeg. Mintha most is látnám kedves alakját, s hallanám kereset-nélküli folyékony előadását. Észleltem fölfölmerült alkalommal kenetteljes szavait, mert nemcsak iskolai előadásaiba, de munkáiba is beleszőtte, a hazaszeretettel egyesítve, lelkének vallásos érzületét, midőn benső ihlettség között ajkairól legördültek ily értelmű szavak és mondatok : A mennyei Gondviselést számtalanszor imádtam, hogy a hazai kútfőknek kivesztek után is, a külföldi írókban számtalan nyomait hagyta fön dicső magyar nemzetünk viszontagságainak. A történelem az Isten iskolája: a böl cseségnek pedig kezdete az Isten félelme. Sok ily tanulságos figyelmeztetést előadásaiba beleolvasztva, fejtegetéseit a magyar nyelv történetéből és a diplomaticából mindig örömmel hallgattam. Most is örömmel hallgatandom életpályájának rajzát, melyet tudós Vass Bertalan tanár úr fog majd bővebben előadni, — kérem folytassa szavaimat." A hazafias szellemű főpap szavaiból a mély tudomány, éles boncolás, hazafias melegség volt érezhető. Lelkes éljenzés közt hagyta el a szószéket, melyet utána Vass Bertalan foglalt el, előadva Horvát életét és működését, a korviszonyok hátterében méltatva érdemeit, kiemelve az ünnep fontosságát a következő emlékbeszédében. 3