Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

2. A Dbr. gr. alaktana. A Dbr. gr. alaktana a következő fejezetekre („rész") oszlik: a nevek­ről ; a névmássairól és ragasztékokról; az igékről; az elülutóljárókról; a hatá­rozókról ; a szók formálódásáról, ez a szóképzést jelenti, melynek öt ,toldalékja közül az első az elvont gyökerek szótára. A Dbr. gr. bölcselő szellemmel vizsgálja a nyelvtényeket, nyelvalakokat s igyekszik megragadni a bennök uralkodó, állandónak jelenkező, törvényt — ez a regulásság, a következtetés, az analógia; ismer azonban ennél is nagyobb hatalmat, s ez a szokás: „analógia cedit usui. Inkább kell a szokásra figyel­mezni, mint a következtetésre" (17. 1.) Különös, hogy mégsem a szokásnak, hanem az analógiának az ellen­lábasa a regulátlanság, anomalia (eszem, de mégsem eszés, a hasonlati alakulás elve szerint, hanem evés). Mért ezé, s nem amazé? Tán mert a szokás, az usus, többször maga is merő regulátlanság. Mindabban, a mit a névszók többesképzéséről hosszasan tanít, nem az usust hangsúlyozza, bár ennek meglehetős szerepkör jut itten, hanem az analógia hatását mutatja be inkább, a félszegség és szeszély sajátos vegyületével. A többesképző: 7c, néha csak tisztán így: fa-fá-k | kotsi-kotsi-k, orsó­orsó-k (27. lap). Legtöbbnyire azonban e magánhangzók: a, o, e, ö egyiké­vel lép fel. A ló tó-félék v-t vesznek fel a t. képző előtt: lovak. Az emiitett segédmagánhangzók közül p. mikor van <x-ra, vagy pedig o-ra szükség — ezt három körülmény dönti el, u. is tekintetbe veendő, vájjon a név főnév-e, vagy melléknév, könnyű vagy nehéz kimondású-e; egytagú-e, vagy pedig többtagú-e (28. 1.). Hal-halak, a képző a-ja a hal szó könnyű kimondása magyarázza; part-partok o-ját a nehéz kimondás (29. 1.). Oz-özek | Bün-bünök, a szókezdő labiális miatt (31. 1.) | szív: szívek a lab. v miatt. így a melléknévi t. képzésnél is: hív: hívek „mert a v ajakbetü" (34. 1.). Nem szaporítjuk példáinkat; az elsoroltak s megfejtésök eléggé meg­győzhet az alaktan e részének tudományos értékéről. Elhirtelenkedett Ítéletet mégsem szabad hangoztatnunk! Nem merő sejtelem, hanem finom megfigyelés eredménye azon észre­vétel, hogy a többesképző előtt mutatkozó szóalak ismétlődik, alapul szolgál mind a ragozásnál, mind a képzésnél: fog-fogak — fogas, szer: szerek szerem: - szeret (!) (2(5. 1.). A tízek, húszak számnevek, a képzésnél fogva, collectiv nevek. A ketten, hárman-féle számnevek végezetökre nézve, határozók (47. 1.). Rendhagyó fokozású melléknevet csak egyet ismer: sok, több, legtöbb (45. 1.); a szebb csak szépebb rövidülése (44. 1.); a kicsiny gyökere kis (innen kissebb legkissebb) (46. 1.).

Next

/
Thumbnails
Contents