Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

— 7 — Mindez azonban a szóképzés tárgya, s még inkább ide való — a képzők jelentésének, sőt eredetének találgatása. így a többes k a testesebb soknak a romja (25. 1.). A névragozásnak liat ejtése van; a második ejtés jele, az é; etymonja én p. Péterén, a kinek Péter az én-je, vagy Péterhez tartozik. A másik etymoii: nö, né „melly valakinek birtokában lévő Asszonyt vagy feleséget jelent" (24. L). A névrágok (-nak -nek, t.) határozó-félék „elülutóljárók" (u. o.) Hogy egyébiránt a Péteré-féle u. n. genitivusban nem genitivust látott, azt a magyarázat is sejteti; azonkívül a Dbr. gr. világosan is mondja, hogy belőle újabb-újabb Nevek formálódnak, és úgy lehet azokat tartani, 's ejtegetni, mint az első Ejtésbenn lévőket" Királyé: királyéénak (69. 1.). A névmások „a nevek helyett állanak" (15. 1.). Mint a nevek, vagy eredetiek, vagy származottak (16. 1.), úgy a névmások is kétfélék: eredetiek és származottak (48. 1.). Én, te, ö személy névmások eredetiek (48. 1.). A szerkesztett, származott enyém (tb. enyémek) m-je az én-1 tünteti fel; a fejlődés menete ez: én-é vagy én-én, én-ém — enyém (enyim) | te: teé vagy teté, teéd-tied | miké minké .. Szerkeszett névmások nekem és tőlem *nek-én, *töl-én | tőled *töl-te j tőle *töl-ö | tőlünk *tőlmünk .. (49—50. 1.) — — Enmagam vagy ennenmagam de nem önnönmagam „mert ő a harmadik személyben vagyon (52. 1.).— Az elsorolt nyelvtények összegében határozott törvényt sejt grammatikánk: a személyragok voltakép névmás-nyomok. Bizton kiérezhető analógia ez, mely a birtolcragozásnál is érvényesül. A birtokos személyragok is névmás-nyomok, lencsém - lencse-én; tb. lentsénk wlencsé-mink, lencséink | lencséd, "lencsete .. A mélyhangú birtokszó személyragja inkább mutató-névmást mutat: ruhája, bor-a (54. 1.). A birtoknév alakulása a többes alak szerint igazodik: árpa-árpá-k: árpá-m, árpá-ja | tál: tála-k, tálam, tálad .. (58. 1.) A magánhangzón végződök a birtokos személyragot az e. 3. személyben j-vel csak „ékesebb kimondásért" veszik fel. Különös, hogy a J mégis annyira lényeges elem, hogy pótlására a sibilans tővéget megkettőzteti: vadász-sza | méts-tse .. (64. 1.) ,1' nélkül veszik fel az e. 3. b. személyragot esze | keze | szele 11 a megrövidült névszók kegyelme stb. (64—65. 1.) Homállyá, báránnyá helyett inkább ezeket javasolja: homályja, bárányja; mindez a gyökér kedvéért (65. 1.). Az attya (atyja h.), annya, báttya, nénnye (66. 1.), sövénye, sövénnyé, szekrénye és szekrénnye-félékben (68.1.) megnyugszik. Egyebütt is érezhető e határozatlanság: marháknak hitvánnyá és kitsinje, tudatlanja (u. o.).