Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

— 21 — ember élete, Péter pénze e. h. emberé élet, Péteré pénz (181. és 21. 11.). (Ez egyike azon pontoknak, melyekre a Felelet a Mondolatra gúnyosan reflektál s nevetséges színben iparkodik feltüntetni. L. Kölcsey F. Mind M. V. k. 82.) A birtokosjelző segédragjának: a -nak -nek használatát, mint olyanét korlátozza; általán inkább ellene van, mint mellette. Homályos körvonalakban feltűnnek nála az alanyi és tárgyas (határozott igeragozás szabályai. E kérdésben a főirányadó a tárgy határozott vagy határozatlan volta (199. 1.). Mikor lesz a tárgy „a név" határozottá „megkülönböztetett állapotú?" Ha eléje névelő „megkülönböztető" s általán a névmások — megválva az interrog. és indeíin. névmásoktól — járulnak; ha hozzá birtokos személyrag fiigged; ha a név tulajdonnév, mely magában is határozott értelmű s névelőt nem tür meg (192. 1.) — kivéve a folyók, tavak, erdők és hegyek neveit (193. 1.). Már most az ilyen „megkülönböztetett" név mellé ,,Ragasztékos Ige" kívántatik: szeretem a jó könyveket, kívánnám látni Budát, a Mátrát (201. 1.). A határozatlan „meg nem határozott" (92. 1.) tárgyhoz, a „meg nem különböztetett állapotú Nevekhez" az igének segltékes formája illik (201. 1.). A Tsonka Pormának is jut szerepkör, az e. első és második személyü tárgy mellett: viszel engem | szeretlek téged (200 1.). Az alanyi és tárgyas igeragozás, illetve a Segítékes és Ragasztékos forma felcserélgetését hibáztatja (92. 1.). Az igemódok használatára talpraesett megjegyzéseket tesz; a jelentőmód akkor használatos „ha a dolog, a mellyről szóllunk jelenvaló, vagy bizonyos; vagy pedig arról állításképpen szóllunk. P. Tudom, hogy tanult ember vagy; nem pedig — légy. Ha e dolog „bizonytalan vagy jövendő, és még függőbenn lévő" — akkor foglaló módnak van helye (224. 1.). A szórendet általán a beszédbeli „főbb tzélnak" rendeli alá; igy az alany „első ejtés", a nyomaték szerint, az ige előtt vagy után állhat (198. 1.). Az igekötő a kiemelendő fogalom szerint majd igéjével fiigged össze, majd elválik tőle. A kiemelendő fogalomnak neve foglalja el az első helyet: vidd-ki a kést, „a főbb tzélunk a vivödés"; ki-vidd a kést, itt a hely, az irány lép előtérbe; a kést vidd ki, itt a tárgyra esik a nyomaték, egy más tárgygyal szemben (213. 1.). Helyesen tanítja, hogy a töszámnév mellett a főnév egyes számban álljon (48. ós 187. 11.); sok ágyút és nem ágyukat (188. 1.). Finom észrevétel, h. a számnevek (46. 1.), a névmások (48. és 191. 11.), és a részesülök (31, 101. 11.) melléknévi természetűek. Jól jegyzi meg, hogy a magam háza-féle szerkezetben a visszatérő névmás főnévi természetű (vö. fösvény adománnya), helytelen tehát magam házam (190. 1.). Mindezeket felölelheti a mondattan, ám az összetételek nemei ki fognak esni keretéből, ki a melléknév és participiumképzés. Az összetételek eseteit már alaktanában kimerítően közli; két szó