Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

— 22 — forrad össze „egy dolognak" jelentésére (177. 1.); a viszonyrag s való partic. mellőzésének eredménye általán az összetétel: gyöngyvirág (gy. liöz hasonló) | szántóföld (=szántásra való) | ökörhajtó (ökröt hajtó — ám bornyomó, ujságirófélék mégsem ragvesztett tárgyak, hanem alanyok „első Ejtésbe" tevődnek (207.1.). A participiumok (praet.) aktiv vagy passiv értelme az igenemtől függ. A sütött fözött-félék passiv értelműek — a segítékes forma praet. alakjai; a ragasztékos forma jellemzi sajátlag a „másraható" igék part. praet. alakjait: sütöttem kenyér | ő főzte étel | .. Az intransitivák „magukra ható igék" m. időbeli participiumjai a segítékes formától kölcsönöznek: látott, hallott; a közép cselekvők mindig: tanúit | őszült.., a közép szenvedők többnyire: aludt | nyugodt (207.1.); annak jelentése nem változhatik szenvedővé (210. 1.). A transitiv igebeli part. praet.-nél a passiv értelem világosb jelzésére két tt-t is megenged: fegyvert viselt ember (act.) — de viseltt ruha (210. 1.) (p.); festett, látott participiumoknál a szerkezet jelölheti az értelmet: festett kép; de ha gondolnók, hogy kettős értelmet okoznak, jobb azokkal teljesen élni igy: festődött (102. 1.). Nyelvsajátságokat is érint, de érzi, hogy inkább „Diktionariumba valók". Ilyenek: oda beszélt | oda vagyok (222. 1.). Hogy kél a búza? Búzája válogatja (194. 1.).