Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

- .15 Második jelentős érdeme, hogy a képzők funktíóját hangsúlyozza; ennek felismerésében gyakran meglepő érzék vezérli. A n. actionis képzőket élesen elválasztja a n. actí-t jelentőktől — az „tselekvést", ez „tselekedet"-et jelent az ö nyelvén (157. 1.): adás n. actionis - adomány n. acti „szenvedő magábann érthető" | osztás n. actionis — osztály n. acti... Tudja, hogy az egyik funktiója néha átmegy a másikra: irás (mint n. acti) | szántás (n. acti) (158. 1.). Mielőtt képzöosztályait ismertetnék, előre kell bocsátanunk, hogy a képzés eseteiben, s főleg itt, ismer „közbejárúló betűket", ilyenek: d, 1, m, h, n, ny, t, ts, j, v (153. 1.). Ezek kitűnő szolgálatot tesznek neki, különösen ott, hol sem a tő, sem a képző testéhez tartozónak nem tud egyes elemeket nyilvánítan'. Tudjuk, hogy a képző, ha nem új képzésről van szó, a Dbr. gr. szerint, lehet alapszóstul tartalmatlan hangalak, elég, ha az utóbbi jelentése a származékokban villanik fel (142. 1.). Nagyon természetes tehát, ha igen is összezsugorodott s értelmetlen szócskákat tagol el alapszókul — gyökszótárának anyagául. Mondhatjuk ugyanis, hogy szóképzéstanában veti meg gyökszótárának alapját. A kettő közt benső kapcsolat létezik — a szótár nem csupán „toldalék". E szótár összefoglalja a szóképzésnek a tökre vonatkozó eredményeit. Mondhatni, hogy szóképzéstana a gyökszótár szolgálatában áll, ennek érdekében készült. A képzőket az alapszók szerint csoportosítja. A nevek eredhetnek nevekből és igékből; igék származtatnak nevekből és igékből. Képzőit betűrendben sorolja el; jelentésüket is találgatja, és néha el is találja. Nom. possessoris-féléknek ismeri az as, os, is, ös, üs-t: fog-as, nyelv-es, kots-is (163. 1.). Tótos | katonás j sárgás-félékben, kitsinyítes vagyon (325. 1.). A denomin. névképzők közt ugyancsak nom. possessorisnak jelenti ki az -é képzőt: királlyé „quod pertinet ad regem" (160. 1.). Nom. possessoris az ú ü r. is: orrú, szagú | fal: falu „a hol sok fal van" (104. 1.). A „vmihez való tartozás" van a—d képzőben az ilyenekben: Erdő-d, Várad | de kar: kar-dban is (159. 1.). A n. possessivumot a possessoristól élesen elválasztja; más „természeti", más a természetes; természeti azt teszi a mit a természet bír és igazgat; természetes ezt, hogy a természet biratik (325. 1.). A -ság -ség „jelent gyökérrel való bővelkedést, vagy annak minemüségét" — emberség .. (163. 1.) Denom. képzői közt ott figurái többek közt: fa: fa-ttyú (164. 1.), fa: fai fa-j (u. o.). A nomen verbale képzők közül megemlíthetők: a n. actionis-féle ás, és j áld: áld-ás | hallom-ás (169. 1.); a n. acti t: bán: bánat gondolat (170. 1.).