Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 81 — bajok orvoslását, igy 1525-ben Eslingenben, 1551-ben V. Károly császár alatt Augsburgban, s későbben ugyanott Ferdinánd alatt. Mindezen birodalmi gyűléseken hoztak ugyan pénzverési törvényeket, azonban igen kevés vagy épen semmi eredménynyel. A pénz történeti fejlődése 1556-tól 1867-ig. Miután az összes nemzetek pénzviszonyainak ismertetését, mely e műnek tárgyát képezi, ily alakban össze nem foglalhatjuk, most jelenleg csak Austria pénzrendszerének kifejtésére szorítkozunk, s mivel Austria s részben Magyarország pénzrendszere Németország pénzrendszerével kezdettől fogva a legszorosabb összefüggésben volt, pénzrendszerünk történeti fejlődésének megértéséhez szükséges röviden a következőket megjegyezni. Fönnebb láttuk, hogy a német császárok a fejedelmekkel több birodalmi gyűlésén szorgalmazták a pénzügyek teljes rendezését, végre 1556-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen az ige testté vált, egy uj pénzrendszer alapíttatott, mely a tallért vette föl alapul. 8 darab 8/o finomságú ezüst tallér ment egy kölni márkára, s 9 darab ily tallérban volt egy kölni márka tiszta ezüst, ezen tallér species-tallér nevet nyert s változatlanul megmaradt Fölső-Németországban egész 1748-ig, Svéd Norvégia és Dániában pedig egész napjainkig. A species-tallérral azonban egy sajátságos körülmény volt kapcsolatban, ezzel fizettek, de nem e szerint számitottak. Már fönnebb emiitettük, hogy a font és márka, melyekből hason névértékű pénzdarabok nem verettek, a nagyobb pénzösszegek számításánál, mint számítási pénzek használtattak, mivel a dénárok vagyis schillingek, melyekből 240 darab tett egy fontot és 192 egy márkát, idő folytán finomsági tartamban nagyon megrontattak, a számítási font ezüst ezután is megmaradt, de a csekély értékű dénárokkal nem állt határozott arányban azaz egy font ezüstöt nem lehetett kifizetni 240 dénárral. Igy volt a species tallérokkal is, a mennyiben a tallérnak alosztályzatai a garasok kevesebb szintartalommal verettek. Az 1556-ik év a pénzrendszer történetében nagy szerepet játszik; Németország ekkor vált ketté, északon uralkodóvá lett a tallérrendszer a garasokkal, délen pedig a forintrendszer a krajczárokkal, 100 évnél tovább tartott azonban még a két rendszer állandó viszonyba hozatott egymással. Végre 1690-ben a lipcsei birodalmi gyűlésen a rendezetlen pénzügyek szabályoztalak, uj pénzegyezmény alkottatott, mely szerint meg volt határozva, hogy 1 species-tallér egj'enlö 1 Vs birodalmi tallérral, ez egyenlő 2 dél-német forinttal; meghatároztatott továbbá, hogy egy kölni márka tiszta ezüstből 9 6