Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 82 — species-tallér, 12 birodalmi tallér és 18 forint veressék s hogy a species-tallér osztassék föl 82 jó garasra, a birodalmi tallér 24 jó garasra, a forint 60 krajczárra. Ezen pénztörvény lipcsei vagy 18 forintos pénzlábnak neveztetett, ezen pénzlábhoz majd egész Németország, sőt Svédhon is csatlakozott. Azonban a fejedelmek, kik e pénzlábat alkották, nem sokára előbbi hibájukba estek, az érmek csekélyebb szintartalomban verettek, miáltal folytonos pénzzavar uralkodott, az ezüst ára napról napra növekedett. A zavarokat növelte még 1740-ben az osztrák örökösödési háború, I. Ferencz császár, hogy ezen rendetlenségeknek véget vessen, a nélkül, hogy tervét az országnagyokkal közölte volna, uj pénztörvényt alkotott, a 20 forintos pénzlábat, mely szerint egy kölni márka linóm ezüstből 20 forint veretett. Ő ezen pénzlábat az osztrák örökös tartományokban kötelezővé tette. Ezen pénzlábat 1753-ban legelőször elfogadta Bajorország, később a többi dél-német államok is hozzá csatlakoztak. Ezen pénzláb a dél-német államok között kötött egyezménytől conventios pénzlábnak neveztetett. Ezen convencios pénzláb szerint egy kölni márka tiszta aranyból 283V12 forint veretett, az ezüst pénzeknek pedig 13

!/'3latos finomságunak kellett lenni; az ezüst értéke tehát ugy állt az aranyéhoz mint 1: 14-15-höz. Poroszország nem csatlakozott ezen egyezményhez, mert Il-ik Nagy Frigyes 1750-ben a hollandi pénzverde-igazgató Graumann tanácsára a 14 talléros pénzlábat léptette életbe, mely szerint egy kölni márka tiszta ezüstből 14 tallér veretett, vagy pedig 21 forint. Ezen pénzláb sok ideig Graumann-féle pénzlábnak is neveztetett. Az egész tallér mellett verettek még Poroszországban fél, kétharmad, egyharmad, egyhatod és tizenketted tallérok is, 1821-től azonban csak egész tallérok verettek. / n ' / 1754-ben Bajorország már megbánta a szerződés elfogadását. U ugyanis 1737 óta 30 és 15 krajczáros pénzdarabokat veretett, melyekből 24 forintban volt egy kölni márka tiszta ezüst; s noha a szerződést megkötötte, ő ezután is veretett egész harmad, hatod és tizenketted specieseket a conventios pénzláb alapján, a két utolsót t. i. a hatod és tizenketted specieseket az egyezmény értelme szerint 20 és 10 krajczáros jegyekkel látta el. De az igy vert daraboknak egyötöd részszel nagyobb értéket tulajdonított, az 5 krajczáros darab 6 krajczárban fogadtatott el, épen igy az egész tallér 2 frt. 24 krajczárban; ezáltal származott a 24 forintos pénzláb, melyet lassan-lassan egész DélNémethon elfogadott. A 24 frtos pénzláb rövid életű volt. Ezen pénzláb szerint tulajdonkép pénzek nem is verettek, hanem a kisebb beltartalmu pénzek ezen névértékben hozattak forgalomba. Ugyanezen időben 1756-ban kitört a hét éves háború, a pénzverés terén uj zavarok támadtak, mindenfelé csekélyebb szintartalmu pénzek verettek, ugy annyira, hogy Ferencz császár a porosz, szász, anhalt-bernburgi s több