Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 76 — a tulajdonképeni vert pénz, mely a mindennapi életben, az adás-vevésnél használtatott. Könnyebb áttekintés végett összeálllitjuk Görögország pénzeinek osztályozását és értékeit. a) Számítási pénz volt a Mina és a Talentum. A Mina =36 frt., a Talentum =2160 frt. b) Forgalmi pénzek voltak: isy.díqoc^ixov = 10 Drachma = 3 frt. 60 kr. = 4 n = 1 frt. 44 , = 1 » 36 „ TfT^eojSoXoV = 4 Obolus 24 „ t;iw/3oXov = 3 » 18 „ é/Wyó'oXov = 2 M = 12 , o(?oXoq = 1 n = 6 „ t(Jltq/J.O(jlOV 8 A = / * n 4-5 „ ^'jU-'wp oXosi = / 2 » 3 „ tet^at^fJ. o^/'ov = v« n 1-5 „ Mint csekély értékű váltópénzek használtattak még a khalkus és a lepta, melyek a peloponenzusi háborúkor verettek először rézből, fél krajczár értékkel birtak. Görögországnak ezen pénzrendszere messze elterjedt használattal bírt, az anyaország gyarmatai még Alsó-Italiában is ezt használták s igy a görög érmészet befolyása későbben érezhető volt a romáik pénzein. A romai nép pénzrendszere. Kezdetben Romában is mint mindenütt a cserekereskedés divott, leginkább barmok s különféle termények szolgáltak csereközvetitőül, emellett azonban még idomtalan rézdarabok is használtattak értékmérőkül; innét az Aes (réz) nevétől származott ezen latin szó aes-tumare, aes-timare (becsülni). A monda Servius Tulliusnak tulajdonítja a pénz föltatálását, ki is az idomtalan rezet formába öntette, barmot (ökröt, disznót, vagy juhot) nyomatván rá, innét a pecunia nevezet. A rézpénz azonban valószínűleg a decemviratus alatt hozatott be Romába; a pénz készítése mint egyéb pénzügyek a senatustól függött s arról a quaestorok gondoskodtak. Az első érczpénz volt az As, eredetileg annyi mint egy libra azaz egy romai font; valóban azonban már kezdetben csak 9—10 unciát tett, részint azért, hogy be ne olvasztassék, részint pedig azért, hogy igy az állam az öntési