Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 77 — vagy veretési költségeket kinyerje. Kezdetben az As értéke, a mi pénzünk szerint 75 krajczárt tett. Ezen legrégibb romai pénznemből, mely aes gravenak neveztetett következő értékek verettek: as =75 kr., semis='/

2 as=37-5kr., triens —'/a as =25 kr., quadrans 'A as =19 kr.,sextans =Vs as =12-5 kr. és uncia V12 as =6'5 kr. Ezen régi pénzeken hamis istenek vagy királyok ábrái voltak láthatók: és pedig az első pun háború után az as egyik oldalán Janus képe, a másikon hajó-orr, a semisen Janus, a triensen és uncián Minerva, a sextanson Mercur; voltak továbbá egyes nevezetesebb családoknak is assai, melyeknek veretét a család határozta meg. Noha ezen csekély értékű s mind a mellett súlyos pénzek a forgalomban igen kényelmetlenek voltak, mindazonáltal 200 éven keresztül ezek képezték Romában az egyedüli szokásos forgalmi pénzeket s még később is, midőn már kisebb súlyban verettek, mint számitási pénzek sokáig szerepeltek. Később az As súlyát lassanként fogyasztották, mig végre a lex Papiria (89) folytán az As értéke Vu részére szállt le. A legelső ezüst pénzt a romaiak Kr. sz. előtt 265-ben verték. Három névértékű ezüstpénzt veretett: Danarius, Quinarius és Sesteríius. A denar (dena aeris) egyenértékű volt 10 réz assal, jelölési módja volt X vagy a dénárnak egyik lapján rendesen 2 vagy 4 állattól húzott kocsi volt kinyomva, a honnét a dénárok bigati, vagy quadrigati numi-nak neveztettek, másik oldalon pedig Roma istennő feje sisakban volt látható. A quinarius V2 dénár, 5 as, jelölési módja: V, ez Victoriatusnak neveztetett a reá nyomott győzelmi jeltől. A sestertius 2% as, '/* dénár, jelölési módja: HS, vagy LLS (libra libra semis). A dénár értéke a mi pénzünk szerint egyenlő volt 36 krajczárral, ugy mint az atticai drachma. Romában egész a köztársaság végéig ezüst képezte a törvényes fizetési eszközt azaz ezüst valuta uralkodott. A forgalomban leginkább sestertius használtatott, 4 sestertius tett egy dénárt. Nagyobb fizetések és számításoknál 100J sestertius volt az alap, ez egyenlő volt 250 dénárral = =90 forinttal. A romaiak 218-ban Kr. sz. e. vertek először aranypénzt,20sestertiust számítva egy scrupulusra. Ezen korbeli aranypénzek háromféle névértékben verettek: 60, 40 és 20 sestertius, s következőleg jelöltettek: |X, XXXX, XX, még máig is maradtak fön ily veretű arany pénzek. Eckliel hires történész tagadja ugyan, hogy a köztársaság korában Romában arany pénzt vertek volna azon egyszerű oknál fogva, hogy a veret nagyon is szép. hasonlít a siciliai és campaniai pénzek veretéhez, azonban ezen ellenvetés eltörpül azonnal, ha meggondoljuk azt, hogy Roma is használhatott a pénzveréshez görög művészeket.