Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 72 — Ezek után szükséges némelyeket a pénzverésről megjegyeznünk. Az érczpénzek verése következőleg történik: A pénzveréshez szükséges fémek olvasztása grafit tégelyekben történik, ha azonban a pénzverés nagyban megy, akkor 300—400 kilogramm ezüstöt öntött vastégelyekben, a nagyobb tömegű aranyat pedig agyagtégelyekben ömlesztik. Az olvasztó tégelyt előbb izzóvá hevítik, belé rakják a fémczipót s a mint az olvadás halad, folyton ujakkal tetézik. Hogy a körlég távoltartassék, az olvasztott érczet szénporral hintik be. Az ömlés teljes beálltával próbát vesz ki belőle a kémlő, s a mint az ötvezet helyes arányt tüntet elő, akkor a megolvasztott érez rudacs alakba öntetik, az ehhez szükséges minták öntöttvasból vannak s a verendő pénz nagysága szerint különböző nagyságúak, 30 -60 cm. hosszúak és 4—5 mm. vastagok. Az igy öntött és kihűlt rudacsokat henger műveken aczélhengerek között nyújtják; jelenleg mindez gőzgépek által történik. A pontosan kinyújtott egyenletes lemezek újra tüzesittetnek és gépek segélyével azokból köralaku lemezek (tárcsák) vágatnak ki. Miután a kidarabolt tárcsák meg vannak tisztítva s megvizsgálva, hogy nincs-e bennök buborék, a jónak találtakat kellősitik vagyis sulyegyenlitik. A kellősitésre külön e czélra készült mérleg szolgál, melyen a mérés igen gyorsan történik. Ugyanis egy nagy teremben a munkások egy asztal körül ülnek, mindegyik előtt egy mérleg áll, melyen a lemezkéket próbálja, ha kelleténél nehezebb, lereszeli róla a fölöslegest, ha pedig könnyebb visszaveti újra olvasztás végett. Kisebb értékű pénzek, az úgynevezett váltópénzek (apró pénz), nem próbáltatnak egyenkint, hanem azokból meghatározott darabokat vesznek össze s igy igazítják az összes suly szerint. Mihelyt a lemezkék kellősitve vannak, hozzá fognak azoknak fehérítéséhez. A nemes érezek ugyanis az izzítás alatt feketés oxyd réteggel húzattak be, ezt ugy tüntetik el, hogy a tárcsákat nagyon higitott kénsavval telt üstben kifőzik és fényesitik. Ezután kezdődik csak a tulajdonképeni pénzverés, Hogy az összes egynemű pénzek szigorúan egyenlők legyenek, gépek segélyével torlasztják őket, mi által a pénzek teljesen koraiaknak s széleik valamivel nehezebbek lesznek. Az igy elkészített körlapokat először reczézik, azaz körületiik lapját díszítéssel látják el, a réz- és váltópénz széle sima marad, az arany és ezüstpénzeké rovátkos vagy pontozott, a vastagabbaké föliratos, mely néha kidomborodó. A reczézés gépek segélyével oly gyorsan megy, hogy egy munkás napjában 20'000 darab öt frankos ezüst pénzt reczézhet. A pénzek verése, az előlap és hátlap rányomása, két mélyre vésett aczélbélyeggel történik, a melyek között minden egyes tárcsa egy pillanatig tartó lökésnek vettetik alá, s mind a két lap egyszerre veretik. A jelenlegi tö-